Történelemportál

Az 1568-as tordai országgyűlés határozatára emlékeztek az erdélyi unitáriusok

Az unitárius egyház az 1568-ban tartott tordai országgyűlés vallásügyi határozatától kezdődően számítja létét, az erdélyi rendek ekkor iktatták törvénybe a szabad vallásgyakorlatot. A vallásszabadság napjainkban is sérül – figyelmeztet Bálint Benczédi Ferenc erdélyi unitárius püspök, a vallásszabadság ünnepe alkalmából.

A vallásszabadság napját ünnepelte csütörtökön az Erdélyi Unitárius Egyház, melynek zsinata 2002-ben nyilvánította január 13-át, az 1568-as tordai országgyűlés évfordulóját egyházi ünneppé. Mint ismeretes, a reformáció legifjabb egyháza az 1568. január 6–13. között tartott tordai országgyűlés vallásügyi határozatától kezdődően számítja létét, az erdélyi rendek – magyarok, székelyek és szászok – ekkor iktatták törvénybe a szabad vallásgyakorlatot. „… a prédikátorok az evangéliumot prédikálják, hirdessék, kiki az ő értelme szerint, és az község ha venni akarja, jó, ha nem penig senki kényszerítéssel ne kényszerítse az ü lelke azon meg nem nyugodván, de oly prédikátort tarthasson, az kinek tanítása ő néki tetszik. Ezért penig senki az superintendensök közül, se egyebek az prédikátorokat meg ne bánthassa, ne szidalmaztassék senki az religióért senkitől, az elébbi constitutiók szerént, és nem engedtetik ezt senkinek, hogy senki fogsággal, avagy helyéből való priválással fenyögessön az tanításáért, mert a hit Istennek ajándéka, ez hallásból lészön, mely hallás Istennek igéje által vagyon” – áll a rendek által elfogadott határozatban.

Körösfői Kriesch Aladár: Tordai országgyűlés

Körösfői Kriesch Aladár: Tordai országgyűlés

„Erdély viharos történelmében ennek a törvénynek a tiszteletben tartása teremtette meg azt a lehetőséget, hogy közel 450 éve a keresztény felekezetek viszonylag békésen éltek egymás mellett, és saját szellemi értékeikkel gazdagították szülőföldjüket. Az emberi jogokért, a jézusi tanításban gyökerező méltóbb emberi életért vívott évezredes küzdelemben a vallásszabadságért való harc egyik fontos fejezete az 1568-as tordai országgyűlési határozat” – értékelte a döntés történelmi jelentőségét a vallásszabadság napja alkalmából kiadott közleményében Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök. Mint rámutatott, Erdély ezen a téren messze megelőzte Európa fejlettebb nyugati részét. Az egyházi elöljáró szerint a rendek bölcsességére mutat, hogy a határozatot megfogalmazták egy olyan korban, amikor a vallásos türelem kérdése még ismeretlen.

„Mi, erdélyi unitáriusok fontosnak tartjuk, hogy emlékezzünk azokra a napokra, amikor Tordán az országgyűlési határozat megszületett, hiszen napjainkban sem mondhatjuk, hogy az emberiség életében ez megoldott kérdés. Nemrég a karácsonyi ünneplésünket is megzavarták a sajtóban közölt azon tudósítások, melyek arról adtak hírt, hogy a világban még most is vannak helyek, ahol az embert a vallásos meggyőződéséért üldözik vagy bántalmazzák” – figyelmeztet az egyházi elöljáró. Bálint Benczédi Ferenc szerint a politikai és gazdasági zűrzavarban vergődő világunkban jó olyan példákat említeni, melyek segítenek abban, hogy megtaláljuk az emberhez méltóbb életre vezető utat. „Isten iránti hálánkat fejezzük ki azért, hogy János Zsigmond fejedelem és az erdélyi rendek az evangélium tanításának szellemében példát mutattak a vallási türelemről nemcsak az akkori világnak, hanem a ma emberének is” – zárja közleményét a püspök.

A vallásszabadság ünnepe alkalmából csütörtökön este ünnepi istentiszteletre került sor a kolozsvári belvárosi unitárius templomban. Bálint Benczédi Ferenc püspök áhítata után Kovács Sándor teológiai tanár tartott előadást a vallásszabadságról, a hívek pedig a vallási türelem kiteljesedéséért imádkoztak.

4 hozzászólás »

Írja meg véleményét, észrevételét!

Hozzászólás küldéséhez az Ön böngészőjének fogadnia kell az ún. sütiket. A hozzászólásokért a honlap üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azok semmilyen módon nem tükrözik az üzemeltető véleményét, álláspontját.

css.php
FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!