Történelemportál

Érintetlen 14. század Zajta templomában

Zajta templomában középkori fülkékre és falkép maradványaira bukkantak a hetekben a szakemberek – számol be a felfedezésről a műemlékem.hu magazinja.

Zajta temploma

„Októberben kutattunk Pintér Attila falkép-restaurátorral a zajtai templomban, mivel egy pályázaton huszonegynéhány millió forintot nyert a plébánia az épület szigetelésére. Az eddigi és a várható eredmények azonban alaposan átírták a terveket: a plébános és a falu úgy döntött, hogy folytatni kell a feltárást, így valahonnan még 60-70 millió forinttal kell megtoldani a tervezett költségvetést” – mondta el a műemlékem.hu-nak Juan Cabello régész. Hozzátette: ritkaságszámba menő középkori, 14. századi részletek bukkantak elő már a szondázó jellegű feltárás során is.

Zajta már a neolitikumban lakott hely volt (erre egy 1971-ben elvégzett feltárás derített fényt, amikor a település határában lakógödröket, kisebb használati tárgyakat találtak), azonban faluként az első okleveles említése 1314-ből való. Ekkor a Gutkeled nemzetségen belül különböző családok (unokatestvérek és másod-unokatestvérek) osztoztak meg az erdőháti, Szamos menti falvaikon.

zajta„A fennmaradt oklevelek, periratok a 14. századból meglehetősen kusza, elsőre nehezen értelmezhető viszonyokat villantanak fel a nemzetség tagjai, a különböző családok között, amit Simon Zoltán kollégámmal egy most készülő tanulmányban igyekszünk tisztázni” – mondta Juan Cabello. „Valószínű, hogy a település templomát az 1314-es osztozkodás után építették. Egy 1332-1338 közötti, meglehetősen hiányos pápai tizedjegyzék említi a közeli gacsályi templomot, amelyet ugyan többször átépítettek, így ma már a szentélye is sokszögzáródású, ám eredetileg egyenes szentélyzáródású volt, ahogyan a zajtai, vagy a ma már Romániában lévő atyai is. A gacsályi templom tornya eredeti 14. századi, lehetetlen nem észrevenni a hasonlóságot a zajtai templom tornyával. Így nyilván az osztozkodás után sietve templomokat emeltek a településeken a többi között a családtagok temetkezési helyéül 1314 és 1340 között.”

A zajtai templom a 16-17. század fordulóján kerülhetett a protestánsok kezére. Ekkor bonthatták el a nagyméretű sekrestyéjét, amelynek nyomait sikerült megtalálni az októberi szondázás során. 1671-ben Strasoldo Károly hadai elpusztították e települést. Majd egy évszázaddal később, 1767-ben telepítettek csak le itt sváb lakosokat, akik az elpusztult falutól kicsit távolabbra építették fel házaikat. Először Esterházy Károly egri püspök kezdte el szorgalmazni az elhagyott templom újjáépítését. 1789-ben Josef Bitthauser német származású építész lerajzolta a romtemplomot (a rajz fennmaradt és nagyban segíti a mostani kutatást), s elkészítette a terveket az újjáépítéshez is. A munkálatokhoz 1791 után kezdtek neki, s legalább két szakaszban folytatták, hiszen csak 1819-ben végeztek vele. Szerencsére nem bontották el a támpilléreket és a középkori tornyot sem építették újra, csupán barokk sisakot kapott.

1989-1990 között felújították ugyan a zajtai templomot, de kutatásra nem került sor. A padlóját és a falait mintegy három méteres magasságban cementtel vakolták be, s ezzel szinte megfojtották az épületet, hiszen vizesedni kezdett. Az októberi feltárást a vizesedés megszüntetését szolgáló beavatkozások előtt végezték el.

Írja meg véleményét, észrevételét!

Hozzászólás küldéséhez az Ön böngészőjének fogadnia kell az ún. sütiket. A hozzászólásokért a honlap üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azok semmilyen módon nem tükrözik az üzemeltető véleményét, álláspontját.

css.php
FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!