Történelemportál

A meseszerű Nagymorva Birodalom

Matúš Kučera Szvatopluk király (Kráľ Svätopluk) című könyve a Szvatopluk szobor leleplezésének alkalmából jelent meg, korábban már közöltük Vladimír Turčan kapcsolódó észrevételeit. Érdemes azonban egy kicsit részletesebben is megvizsgálni, miket is ír Szlovákia egyik legnevesebb történésze.

Matúš Kučera: Kráľ SvätoplukA szerző mindjárt az elején leszögezi, hogy sajnos csak nagyon kevés írott forrás maradt fenn a Nagymorva Birodalomról [1], mert a szlovák „írástudó értelmiségünk valahogy keveset írt” [2], s az a kevés is, ami fennmaradt, áldozatul esett az „írástudatlan, nomád magyar hordáknak” [3]. A kiépülő magyar államban pedig következetesen „kiirtottak mindent, ami a valaha volt híres nagymorva államra, Szvatoplukra vagy Cirillre és Metódra emlékeztetne” [4]. Például VIII. János pápa „gazdag levelezését Szvatoplukkal”, amely minden bizonnyal létezett (!), megsemmisítették [5].

A könyv természetesen elsősorban Szvatoplukról szól, aki bölényekre és vadszamarakra vadászott [6], és egy bevehetetlen várban volt a székhelye [7]. A szerző szerint Szvatopluk és harcosai „majdnem két méter magas, jól termett férfiak voltak, akik alá nagy, erős lovak kellettek” [8], ellentétben pl. azokkal a „szokatlan idegenekkel, akik kicsi, szőrös lovakon lovagoltak, és csontíjakból lőttek” [9]. Kučera azt állítja, Szvatopluk kétségtelenül király volt, akit a sajátjai koronáztak királlyá [10], sőt: „egy időben Szvatopluk Róma szemében olyan nagy európai uralkodónak tűnt, hogy német–római császárrá akarták koronázni” [11].

Szvatopluk Nagymorva Birodalma pedig „fejlett társadalommal, államszervezettel rendelkezett, amely az utódállamokban [!] is részben fennmaradt – Lengyelországban, Csehországban” [12]. A birodalomban erős várak védték a városi agglomerációkat, ahol fehér, falazott, haranggal ellátott templomok várták a hívőket misére, ennek bizonyítéka pl. a Belehrad, Stoličný Belehrad (Székesfehérvár) elnevezések is. Azokat a várakat pedig, amelyek nem rendelkeztek ilyen templommal Čierny hradnak (Csongrád) hívták [13].

hirdetés

hirdetés

Az „ősszlovákokkal” kapcsolatban leszögezi, hogy nem akar most vitát nyitni arról, hogy az V–VI. évszázadban jöttek-e be vagy őslakosok voltak-e ezen a területen, szerinte ebben a kérdésben még nem látunk tisztán [14]. Ugyanakkor valószínűsíti, hogy az „ősszlovákok” nyelve nem különbözött jelentősen a mai szlovák nyelvtől [15] (nyelvemlékek ugyebár nem léteznek). Szvatopluk korában (abban a feltételezett dicsőséges húsz évben) „a nép békés és a földet műveli, a király hivatalnokai nem zsákmányolják ki, és az országban nem szokás a misszionáriusok felkoncolása” [16]. Sajnos csak írástudói nem voltak a népnek, amit Szvatopluk Rasztyiszlávval karöltve megoldott – hittérítőket kértek Bizánctól, meg is kapták – 863-ban megérkezett Cirill és Metód, akik „Pozsonynál, de inkább Komáromnál keltek át a Dunán […] és ez a hihetetlenül műveletlen komáromi városvezetés képes volt olyan sokáig akadályozni a szobruk felállítását – (sajnos) ilyen polgárai is vannak az országunknak.” [17]

Szvatopluk királysága idejében a hatalma egészen a Vágig, Garamig, Ipolyig, talán még a kelet-szlovákiai folyókig, és minden bizonnyal a Tisza mentéig terjedt, magába foglalva Gömört, a Szepességet és Miskolc környékét [18], sőt még Erdélyt is. Szvatopluk idejében például Désaknán sót bányásztak, amelyet aztán hajókkal szállítottak Nyitra felé, erről tanúskodik pl. Szolnok város neve is, amely az „ősi szlovák” Soľník szóból ered [19].

Nagy-Morávia

Ami a magyarokat és a magyarságot illeti, Matúš Kučera nagyvonalúan elismeri: jó, hogy a magyar társadalom ragaszkodik a kettőskereszthez, mert „a magyarok ezzel is elismerik, hogy a Nagymorva Birodalom hagyománya segített ezeknek a pusztai nomádoknak túlélni Európában” [20]. Természetesen a szerző nem rejti véka alá a véleményét a magyar történetírásról sem – szerinte Anonymus egyszerűen csak egy „magyar nacionalista” [21] volt, aki „gyűlölt mindent, ami szláv a Kárpát-medencében”, és ő volt az, aki elvetette a „nemzetiségi gyűlölködés magvait”. A középkori magyar krónikák pedig egyszerűen hazudnak [22] – állítja Kučera.

Aki nem annyira jártas a szlovák történetírásban, annak a könyv fent ismertetett tartalma talán kitalációnak, fantáziadús részletekkel tarkított mesének is tűnhetne. Kétségkívül a szerző bizonyos helyeken elengedte a fantáziáját, de a lényegesebb kérdéseket, az alapkoncepciót tekintve nem állít olyasmit, amit más szlovák történészek némi fenntartással el ne fogadnának (pl. a Nagymorva Birodalom létezése, kiterjedése, Szvatopluk jelentősége, királysága stb.).

Persze, a magyar őstörténet sem mitológiamentes. Szép számmal találunk furcsa, kimondottan bizarr elméleteket is, viszont ezeknek az elméleteknek a kiagyalói – Matúš Kučerával ellentétben – nem vezetnek egyetemi tanszékeket, nem díjazzák őket állami kitüntetésekkel, és nem bízzák rájuk az iskolai történelemkönyvek összeállítását. Ha pedig figyelembe vesszük, hogy milyen – a borovicskás flaskát kézközelben tartó, szintén kis szőrös lovakat emlegető – alakokkal egyezteti a professzor úr ezeknek a leendő történelemkönyveknek a tartalmát, akkor talán össze is áll a kép.

A magyar történetírás egyelőre nem alakított ki határozott véleményt a „Nagymorva Birodalommal” kapcsolatban. Vannak ugyan, akik megkérdőjelezik ennek a „birodalomnak” a jelentőségét, fekvését, azonban hangjuk túlságosan gyenge, hogy elérje a szükséges ingerküszöböt. És amíg nem születik határozott válasz magyar részről, addig ne is csodálkozzunk azon, hogy a szlovák kollégák szó szerint „birodalmakat építenek” a VIII–IX. század Kárpát-medencéjében, amit aztán „csúnya, szőrös lovakon” lovagló ősmagyar hordák leigáznak.

Jegyzetek
  1. A Nagymorva Birodalom állítólag 871–894 között létezett. []
  2. Matúš Kučera: Kráľ Svätopluk. Matica Slovenská, Pozsony, 2010. 11. o. []
  3. Uo. 14. o. []
  4. Uo. 17. o. []
  5. Uo. 115. o. []
  6. Uo. 27. o. []
  7. Uo. 29. o. []
  8. Uo. 19. o. []
  9. Uo. 131. o. []
  10. Uo. 59. o. []
  11. Uo. 108. o. []
  12. Uo. 31. o. []
  13. Uo. 70. o. []
  14. Uo. 32.o. []
  15. Uo. 83 o. []
  16. Uo. 41. o. []
  17. Uo. 49-50. o. []
  18. Uo. 89-90. o. []
  19. Uo. 92. o. []
  20. Uo. 103. o. []
  21. Uo. 132 o. []
  22. Uo. 142 o. []

15 hozzászólás »

Írja meg véleményét, észrevételét!

Hozzászólás küldéséhez az Ön böngészőjének fogadnia kell az ún. sütiket. A hozzászólásokért a honlap üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azok semmilyen módon nem tükrözik az üzemeltető véleményét, álláspontját.

css.php
FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!