Történelemportál

Térfotó: Esztergom megkerült dzsámija

Néhány hete már rendes nyitva tartási időben látogatható az esztergomi Vízivárosban az Özicseli Hadzsi Ibrahim-dzsámi. Az épület másfél évtizede még egyszerű, földszintes ház volt, csak csonka minaretje emlékeztetett hajdani funkciójára.

Esztergom dzsámija

Talán a Duna partja felől mutatja legmonumentálisabb arcát a már múzeumként működő egykori dzsámi a Malom bástyával, amely Esztergom 16. századi történelmének fontos színhelye volt. A falakat Buda eleste után, 1542-ben emeltette Várdai Pál érsek olasz hadmérnökök tervei alapján, ám erősségként alig egy évet ért meg, hiszen Szulejmán szultán 1543-as támadásakor ez volt a város védelmi rendszerének az a pontja, amelyet áttörtek az ostromló csapatok. Július végétől augusztus 8-ig tartott az ostrom, a törökök több mint tízezer ágyúlövést adtak le a várra, s mivel a Malom bástyánál volt az a vízkiemelő rendszer, amellyel a hatvankét méterrel magasabban lévő vár ivóvízellátását biztosították, itt csapott le legkeményebben az oszmán haderő. A bástyát elfoglalták, az ostromlottak víz nélkül maradtak, így feladták a várat.

A Vízivárost ölelő kőfalba (itt korábban a Veprech-torony állt, amit már 1239-ben említenek a források, és kapuként is használták), a Malom bástya mellé emlékkő került, amelynek a mai napig olvasható török felirata a szultánt méltatja. A dzsámit 17. század elején építették fel a nevezetes helyen, mellette derviskolostort alapítottak. Az Özicseli Hadzsi Ibrahim-dzsámi emlékét a nagy török utazó, Evlija Cselebi is megörökítette a 17. század derekán. Mint írja: „A város virágzó és díszes lévén, egy arasznyi földje nincsen üresen. A Duna partján lévő fala alacsony és erős kerítés. Nagyon erős és széles védőfala van. Ennek a falnak a hosszúsága a Hadzsi Ibrahim-dzsámija mellett lévő oromzati mellvédtől ezen Duna-parti fallal együtt egész az árok hévizéig éppen hatszáz lépés. [...] Özicseli Hadzsi Ibrahim dzsámija ólomtetejű, festett deszkapadlású, nagy térfogatú, téglamináretes, magas és új építkezésű szép dzsámi.”

Esztergom dzsámija

Azonban nemcsak szép épület volt, de nagyon átgondolt konstrukció is. Hogy a hatalmas belső térnek megfelelő legyen az akusztikája, a fal síkját helyenként a szájukkal kifelé fordított, befalazott korsókkal törték meg. Így nem visszhangzott a terem. A befalazott korsók pedig – mint az a régészeti feltáráskor kiderült – érdekes leletet rejtettek: a város visszafoglalása után a 17. század végén ugyanis nem rombolták le a dzsámit, hanem az érsekség tulajdonába került és magtárrá alakították át. A korsókban pedig évszázadokkal korábban beléjük csurgott árpaszemekre bukkantak.

2 hozzászólás »

Írja meg véleményét, észrevételét!

Hozzászólás küldéséhez az Ön böngészőjének fogadnia kell az ún. sütiket. A hozzászólásokért a honlap üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azok semmilyen módon nem tükrözik az üzemeltető véleményét, álláspontját.

css.php
FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!