Hét emberi csontváz, temérdek mennyiségű állati csont, két pénzérme, több cserép- és késdarab szerepel eddig azon a listán, amelyet régészek állítottak össze az erdődi vár egykori falainak feltárása során. Gabriel Izdrăilă, a Regionális Fejlesztési Alapnál elnyert régiós pályázatból finanszírozott ásatást vezető főrégész a Krónika érdeklődésére közölte, március 23-ától négy régész — két brassói, egy zilahi és egy szatmári –, valamint 20 napszámos gödörásó tevékenykedik a középkori várfalak feltárásánál.

„Az egykori vár központi részét, azaz a bejáratot és annak a két oldalán elhelyezkedő, jobb állapotban lévő körbástyák alapjait, illetve az őket összekötő falakat tárjuk fel. Emellett egy-két ponton kiástuk az épület többi falát, és a másik két sarokbástya egy részét is, így sikerül majd pontosan megrajzolni az egykori vár alapjait” – részletezte a szakember. Az ásatások az esős május miatt pár hetet késtek, de a régészek megfeszített munkával igyekeznek behozni a lemaradást, így az elmúlt napkban a 30 fokos melegben is dolgoztak. Izdrăilă elmondása alapján a bástyák körül a munkálatokat megrendelő helyi önkormányzat kérésére az alapokig kell leásniuk, ugyanis a renoválási munkálatok során azok statikai állapotának megfelelően építik újra az épületrészt.

Kevés a tárgyi lelet

A tervek szerint a régi, félig leromlott bástyát bizonyos magasságig újrafalazzák, a még meglévő, 1919-ben renováltat pedig teljesen látogathatóvá teszik. Közöttük átjárót építenek majd, a feltárt falrészleteket pedig konzerválják az utókor számára. A régész beszámolója szerint az eddig feltárt várrészek közül a legrégebbit a 15. században építették, amelyet aztán az 1700-as években kibővítettek. „Még nem tudjuk, hogy volt-e régebbi része is a várnak, vagy a 15. századi a legkorábbi. Ebben csak akkor lehetünk teljesen biztosak, ha valamennyi kijelölt részt feltárunk” – fogalmazott az ásatásvezető. Az Erdődön dolgozó régészek szerint meglepően kevés tárgyi lelet került elő, amely annak is betudható, hogy a 20. század folyamán a várfal tégláiból számos ház és egyéb ingatlan épült a városban. Az a néhány használati tárgy, amelyet sikerült leltárba venni, sokat segíthet majd az adatokat feldolgozó szakembereknek, hogy behatárolják a vár történetének korszakait. Az egyik pincéből például egy olyan töltényhüvely került elő, amelybe az 1940-es évszám volt belevésve.

Szellemek és legendák

A kutatók a 30 és 50 centiméter mélységben lévő falak mellett mélyen leásnak, hogy megkeressék a széles várfalak alapját. A vizsgálódás során eddig hét emberi csontváz került elő, és nem zárható ki, hogy még több is lehet a vár belterületén, vagy a külső falak tövében. „El szeretném oszlatni azokat a tévhiteket, amelyeket az itteni emberek terjesztenek, és amelyeket a helyi sajtó is átvett. Egyelőre nem tudni, milyen régiek ezek a csontvázak, és azt sem, hogyan kerültek ide” – hívta fel a figyelmet Izdrăilă. A brassói régész szerint sem a Rákóczi-korszak, sem pedig a második világháború nem hozható egyértelműen összefüggésbe a csontokkal, mert mellettük és a közelükben sem találtak semmilyen tárgyat, amely segíthetne a datálásukban.

Emellett alaptalanná vált az a több évtizedes szatmári legenda is, amely az erdődi vár és a nagykárolyi kastély között húzódó, rejtett alagútról regél, mivel az ásatások során a pincéken kívül semmilyen járatot nem azonosítottak. Ennek ellenére a gödröket ásó munkások a Krónikának elmondták, nem adják fel a keresést, és bebizonyítják a titkos átjáró létezését, amellett, hogy tartanak Rákóczi szellemétől, aki megbosszulhatja, amiért feldúlják a vár nyugalmát. A pályázatban vállalt határidő értelmében az erdődi vár felújításával 2010 szeptemberéig kell elkészülnie a munkálatok elvégzésével megbízott brassói cégnek.