Honnan származik a szlovák kettőskeresztes címer?
Amikor a szlovák értelmiség egy szűk körében a XIX. század első évtizedeiben kialakult a nemzeti identitás, nemzeti szimbólumok kialakítása is szükségessé vált. A szlovák címert Ľudovít Štúr, a formálódó szlovákság vezéralakja elvbarátaival együtt alkotta meg 1848-ban, a magyar államcímer kettőskeresztes, hármashalmos címerének heraldikailag szabályos átalakításával. [1] Mindössze a hármashalom színét változtatták meg zöldről kékre, a szláv színeknek megfelelően. Ez a jelkép először a tervezett autonóm szlovák kerület címereként jelent meg 1861-ben, majd a Matica slovenská (Szlovák Anyácska, a szlovákok kulturális, tudományos és szépművészeti társasága) alapszabályának címlapján 1863-ban.
a szlovák címer (forrás: Nagy Magyarország I/3)
A magyar címer olyan formában, ahogyan ma is használják Magyarországon I. Ulászló magyar király (1440-1444) pénzein tűnt fel először, ebben szerepel zöld hármashalmon ezüst kereszt ábrázolása. [2] „Az államcímerben az ország területét láttató szemlélet később a hármashalom újszerű értelmezésében is megnyilvánult: egy portugál szerző, Anton Macedo 1687-ben a hármashalmot Magyarország három legnagyobb hegyének a jelképeként értelmezi (nem mondja meg, melyek azok), majd a XVIII. században meginduló magyar heraldikai irodalom már a Tátrát, a Fátrát és a Mátrát érti a hármas hegyen.” [3] Ez a geográfiai szemlélet a szlovákokat arra a téves következtetésre juttatta, hogy a magyar címer egyik fele Szlovákiát jelképezi. Mivel a Mátra tövében fekszik néhány szlovák falu, a Tátra és a Fátra amúgy is szlovák nyelvterületen fekszik, így a három hegység behatárolta országrész Szlovákia területe.
A hármashalom a Golgota, a megváltás szimbóluma is. Theophilosz császár (829–842) használta először, a XIII. századig előfordul, de először egyenlőtlen szárú háromszögek, később lépcsőfokok formájában. Magyarországon III. Béla idejében bukkan fel először a kettőskereszttel együtt. III. Béla Bizáncban nevelkedett, anyja a kijevi Msztyiszlav fejedelem leánya volt, valószínűleg haláláig megmaradt az ortodoxiában. Magyarországot tehát a bizánci hatás jóval később érte el, mint a kaukázusi országokat. [4]
A kettőskeresztet a szlovákok két testvér és hittérítő, Cirill (827-869) és Metód (813/815-885) kereszténységet hozó missziójának legendájával kapcsolták össze. Ez a magyarázat nem számol azzal, hogy a kettőskereszt bizánci szimbólum, és nem volt vallási jellege, a bizánci császárok korlátlan hatalmát jelentette [5]. Így a két hittérítő aligha merészelt volna „a császárok győzelmének zálogával” téríteni, hiszen küldetésük nem „evilági” célokat szolgált. [6]
A magyar címerben a kettőskereszt megjelenése bizánci hatással is magyarázható, de akár azzal is, hogy Erdélyben, amely a Magyar Királyság része volt, a jelkép kialakulásának idejében a Gyulák kormányoztak. A „gy” hangot a magyar rovásírásban, kettőskereszttel jelölték (‡), s így a címerben megjelenő szimbólum Erdély területét jelképezhette. [7]
Amikor 1918 után megalakult az új állam, Csehszlovákia több országrészt — Csehországot, Morvaországot, Sziléziát, Szlovákiát és Kárpátalját — fogott össze egy államkeretbe. A Nemzetgyűlés Alkotmányjogi Bizottsága akkori jelentésében felhozta: „Szlovákia, amely sohasem rendelkezett önálló államisággal, szintén sohasem bírt önálló jelvénnyel és az, amit általában a bevett címertani tanítás szerint Szlovákia címerének tartanak, voltaképpen a régi Magyarhon (Uhry) jelképe, amelyet az egykori magyarhoni címerből vettek ki és csak a legutóbbi időben változtatták meg úgy, hogy az eredetileg zöld színű három halom kék színt kapott. Viszont ha most törvény által az így módosított jelképet Szlovákia címerévé nyilvánítjuk, nincs akadálya, hogy általában ilyen jelképnek ismerjék el”. [8] Így ez a címer belekerült Csehszlovákia középcímerébe. Amikor megalakult az első szlovák állam (1939-1945), államcímere a fentebb leírt jelkép lett, azzal a módosítással, hogy gótikus címerpajzsot használtak. A második világháború után még 1960-ig érvényben volt, de azután más, „szocialista” címert alkalmaztak 1990-ig. A Cseh–Szlovák Szövetségi Köztársaság (1990-92) címerébe újra a korábbi címer került be, amely az 1993. január 1-jén megalakult önálló Szlovák Köztársaság jelképévé is vált.
- Püspöki Nagy Péter: A magyar címer pályatársai: A cseh(szlovák) és a lengyel államcímer. In: Magyarország címerei. Szerk.: Ivánfi Ede. Maecenas, Bp., 1989. 158. p. [↩]
- Királyok könyve. Officina Nova, Bp., 1993. 77. p. [↩]
- Bertényi Iván: Kis magyar címertan. Gondolat, Bp., 1983. 78-80. p. [↩]
- Niederhauser Emil: A mai szlovák állami címer bizánci gyökerei. In: Klió. 3. sz. 2000. [↩]
- Balassa Zoltán: A szlovákok igaz története. In: Hitel. 20. évf. 3. sz. 2007. 98. p. [↩]
- Székely György: A kettős kereszt útja Bizáncból a latin Európába. In: Magyarország címerei. Szerk.: Ivánfi Ede. Maecenas, Bp., 1989. [↩]
- Balassa: i. m. 99. p. [↩]
- Balassa: i. m. 99. p. [↩]
Úgy látom, a hivatkozásokkal együtt is némi hiányossággal jelent meg a cikk. Sajnos nem minden olvasó ismerheti az apostoli kettőskereszt európai és magyar heraldikai múltját s nem biztos, hogy hozzáférhetők a források.
Mivel az apostoli kettőskeresztes régi címer a magyar felségjelvények közül az egyik legrégebbi, méltó lett volna bemutatni néhány illusztrációt.
Tény, hogy az ábrázolás Árpád-házi III. Béla király dénárjainak forgalomba helyezésétől szinte folyamatos a magyar állam történetében. Előképként említhetjük még a Kézai Képes Krónikájának Árpád-házi Szent István királyt mintázó, kettőskeresztes-hármashalmos pajzsú egyik miniatúráját, Anjou Nagy Lajos király Árpád-házi II. András Aranybulláját megerősítő okiratának pecsétjét, a Luxemburgi Zsigmond király és német-római császár által alapított Óbudai Egyetem címerét, későbbi szép példaként pedig Ráskai Lea Árpád-házi Szent Margit legendájának színes fametszetét a címerrel.
A koronás hármashalomról emelkedő vagy koronás tövű kereszt először Árpád-házi II. András pénzein fordul elő. Itt említendő, hogy Luxemburgi Zsigmond magyar király és német-római császár, valamint Hunyadi Mátyás idején alkalmanként a címerpajzs alapszíne nem vörös, hanem fehér (ezüst). Látható egy-két ilyen címerkép a Thuróczy-krónikában, valamint Albrecht Dürer Luxemburgi Zsigmondról készült festményén. A régi magyar címerelemeket Erdély fejedelmei is beépítették államcímerükbe, pl. Bethlen Gábor és II. Rákóczi Ferenc.
I. Ulászló pénzeit említeni jogos ugyan, de csak egyik lehetne a példák hosszú sorában, nem az első. S ha már a cikkíró a magyar rovásírás 'gy' betűjét említi, aminek címeres használata egyáltalán nem kézenfekvő, egy sokkal természetesebb példát hadd hozzak fel, a hármashalom alkalmazásra. Az alapminta - a hegyen vagy dombon álló világfa, illetve életfa, a szóban forgó címerábrázolás részeinek előképe -, régészeti emlékei Közép-Európából Közép- és Belső-Ázsiába vezetnek, mely ábrázolásokhoz kulturális örökségként mindenképpen közünk van.
A 19. századi nacionalista pánszláv trikolor-mániát öröklő tisói-hitleri bábállam-kreatúrára lényegében rávallott a címerlopás. A mai szlovák állam, felmelegítve ezt a bábállami, furcsa címer-kötődést, sötét soviniszta szándéka dacára, önellentmondásban is beismeri történelmi-kulturális hovatartozását - a hamis elméletek alapjain már nem számít, hogy a huszitizmust visszaverő Zsigmond és Hunyadi Mátyás király korában is magyar felségjelvény volt ez a címer.
Viszont érdemes azt is megjegyezni, hogy Besztercebánya és Zólyom mellett több felvidéki királyi bányaváros címere is őrzi ezt a címermintát. Azaz a Felvidék polgárainak másképpen is köze van az apostoli kettőskeresztes-hármashalmos címerhez.
Tisztelettel, Nagy András
Az online cikk a Nagy Magyarországban megjelent utánközlése, ahol szigorú terjedelmi korlátok miatt sajnos csak ennyi fért bele, egy 4000 karakteres cikk nem a teljesség igényével készül.
Amit irtam volna...na de hagyjuk megérdemlitek de a haza nem érdemli meg a fajirtás eme módját. Nem kell az értelem az igazság a gondolat szabad szárnyalása csak a ti barom hőzöngéstek kell.
Cenzurázzátok az anyátok kinját ti degenerált komcsi magyarellenes hazugok.
Az un. szlovák címer a magyar címernek az átvétele. Nem helyén való az eljárás Szlovákia részéről. Egyfelől lopás, másfelől szégyen, hogy nincs szegényeknek.
A románok albánok,akik nem vándoroltak tovább.
A 13. században 4 falunyi(500db) volt belőlük,és azé kellett külön faluba telepiteni őket,mertprimitivségükkel kárt okoztak a magyar lakosságban.
Az 1.700-as években 200.000 volt belőlük,és még Rákócziék szervezték meg nekik az anyanyelvi lehetőségeket.
Majd minné többen ide szöktek,hiszen nálunk koldussorban is jobb volt nekik,mint a török megszállás alatt lévő országukban,ahol a szabad ég alatt aludtak,és kő volt a párnájuk...
Mellesleg a görögök a legprimitivebb népnek irják le őket.
A dák-trák harcos történelük meg kb olyan,mint a tótoknak a 8.000 éves ősszlovák. :D
Kérlek hedd egészítselek ki.
A román nép etnogenzisének helyét az Al-Duna vidékére teszik a 12. század környékére. Ekkor a mai románia egész területe Kumania volt, a kunok országa, akik nagyrészt kipcsak-törökök. Későbbi századok során is ők alkotják a havasalföldi vezető réteget. Fontos civilizációs hatás érte a románokat 17-18. század folyamán, amikor is az úrbéri rendezések nyomán a székelyek kiszorultak az addig faluközösség álltal használt havasokból (ami gyakorlatilag a megélhetésük teljes elvesztését jelentette). Ez olyan mértékű nyomorba döntötte őket, hogy tömegével vándoroltak ki a szomszédos csángókhoz illetve Regátba, és ott felolvadtak az ottani lakosságban. Ez olyan mértékű kivándorlás volt, hogy egyes kutatók szerint a mai románság 30-40 százalékban székely.
ISTEN ÉLTESSE MAGYARORSZÁGOT!
Spanyolnyelvu delamerikaiallam lakosa es allampolgara vagyok. Szuleim szigoru magyaremberek voltak. Az itteni magyarsag, sajnos, nem osszetarto lakosag. Mar magyarul alig alig eggyesek tudnak, de ha olvasasrol avagy kulturarol van a szo akkor mar csak semmiseget emlithetek. Manapsag a kettosallampolgarsag ujutat mutat a kulfoldonelo magyaroknak. az a megerzesem hogy egy gyonyoru alkalom indul a magyarszarmazasu fiatalsag oktatasara. Arra gondolok hogy magyarorszag befogadja a kulfoldi fiatalsagot, meg akkor is ha magyartudasuk elegtelen. Sok kulfuldonelo magyarszarmazasu fiatalsag gazdagitana Magyarorszagot, tudataval, vilagmeglatasaval, stb. Ha valakit erdekelne, kozossen akciot indithatnank e cel eleresere. cimem: zaguandeideas@gmail.com
Ajanlom : L. L. Cavalli - Sforza , olasz genetikus . eleg kikeresni ot .
Gondolom tortenelembol eretsegiztetek ?! Ez is egy dolog , amit sehol mashol europaban nem talalni .
A kettoskeresztet a szlovakok a byzanciai Patriarch Focius-tol kaptak 863-ban , ettol kezdve majd mindenhol hasznaltak a szlovak teruleten . Ezert is talalhato sok szlovak varosanak a cimereben . Elsosorban /Svatopluk/ Nitraan !!! Ekkor meg a magyarok meg ezen a teruleten meg csak nem is voltak !
Szent Istvan /1000-1038/ Magyarorszag alapitoja csak fel magyar volt es otthon felesegevel /aki lenyegeben nemet szarmazasu volt/ , gyerekeivel nemetul beszelt .
Nem akarok a szlovakoknak tapsolni , de ez igaz . Es nem valami szlovak konyvbol nyaltam ezeket ki .
Eleg ha az ember egy kicsit korulnez , par konyvet elolvas , mas orszagok tortenelmet atolvassa , , magunk rajovunk hogy valami nem stimmel .
A 6.-7. szazadbol valo konyvek tobbnyire latinul voltak . Ha az ember leforditja ezeket , sokmindenre fenyderul .
A tortenelmet ugy tanulni nem lehet , hogy elolvasok egy konyvet , mas nem erdekel .
A jobbik szeretne genetikai teszteket kesziteni , felesleges , ahogy irtam ez a genetikus mar ezen dolgozott , L. L. Cavalli - Sforza .
Amig nem kutadtam a tortenelem irant mas szemszogbol , mas forrasokbol , nem ertettem mi az ami vegett furt vadolnak minket , ha a tortenelemrol beszeltem .
Sok dologban elteroeket olvastam , de az osszes +- egyforma volt , kiveve a mienket . Ha tortenelmunk csak egy allamon fuggne , Szlovakian , akkor hazakuldenem oket szekerestul . Sajnos ez nem igy van . Nagyon ugy nez ki hogy mi lesulunk , rohogni fog az egesz vilag rajtunk , a mi ugynevezett igazsagunkkal .
Ha megkerdeztek valakit az utcan mi az a 2-os kereszt , meg a 3 dimbecskedombocska , tuti hogy nem fogja tudni , vagy valamit benyom , okorseget .
csakany
A (nyilvánvalóan fasiszta-nac'nalista) források szerint, melyeket én ismerek, a Felvidék nagyrésze szinte teljesen lakatlan volt a XI-XII. századig, hogy csak erre az apró momentumra térjek ki a "szlovák területekkel" kapcsolatban.
"Ekkor meg a magyarok meg ezen a teruleten meg csak nem is voltak !"
Hát egyvalakik biztosan nem voltak még SEHOL akkoriban - szlovákok. Egyes szlovák politikusoknak és történészeknek persze hobbija a szlovák nemzet örökös létezésének kóros bizonygatása.
"Sok dologban elteroeket olvastam , de az osszes +- egyforma volt , kiveve a mienket ."
Ha jól értem, véleménye szerint a magyar történetírás hülyeség, nem úgy a tót, román stb. További jó olvasást kívánok.
Nagyra becsülöm, hogy ha sokat olvasnak emberek, főleg azt becsülöm, ha az olvasott anyaggal kapcsolatban elég ismeret is van ahhoz, hogy az olvasottakat megfelelően tudják értelmezni.
Ahogy az Ön sorait olvasom, azt látom, hogy olvasmányai alapján nem sikerült a mozaikkockákat igazán összerakni. Több tévedés is megbújik soraiban- Egyrészt a szláv kettőskereszt mint szláv jelkép igazolásához nem sok köze van a genetikának. Tudvalévő-és senki nem tagadja-hogy szláv népek jelen voltak a térségben nagyjából a 6. század óta. Azután szlovák területen Cirill és Metód aligha téríthetett kettőskereszttel, már csak azért sem, mert a Latin római egyház vindikálta magának, és ne felejtsük el, hogy a frankok egyáltalén nem is nézték volna jó szemmel ezt. De magát Cirill és Metódot sem ábrázolják sehol kettőskereszttel, azaz crux geminával, mely patriarchális kereszt volt, hanem az egyeskereszttel, vagyis crux latrinával. Ritka esetben a hármaskereszttel, ami valójában az ortodox egyházi jelkép volt. Továbbá egy kicsit Szvatoplukkal és a Morva Birodalommal is hadilábon áll az Ön ismerete, mert Szvatopluknak és az északi szlovákoknak nem sok köze van egymáshoz. Szvatopluk "országában" meg csak 863-ban kezdett téríteni Cirill és Metod. Szvatopluk is csak 873-880 közötti hét évben terjesztette ki befolyását Nyitna irányába, de ezen terület nem volt szerves része birodalmának. Csak egy befolyási övezet volt.
Olyan nincs, hogy félmagyar, már ne is haragudjon. Az meg, hogy nem beszélt magyarul István, Önnek miért probléma? Hiszen a honfoglalókról sem tudni, hoyg egyáltalán beszéltek-e magyarul, de az uralkodói réteg természetesen elsősorban németül, illetve latinul beszélt. A nép nyelve viszont érthetően nem a német és a latin volt.
Ha ma egy tanuló, de sok esetben felnőttnél is fennál-nem tudja az állami jelképek történetét, az nem az ő szégyenük elsősorban, hanm a mindenkori oktatásé, illetve az elmúlt cuculista éra. Ettől függetlenül általában több ismerete van egy magyar diáknak a történelemről és földrajzról, mint más európai állam diákjainak. A francia diákok még Trianonról sem hallottak. Az angol diákok tudása csapnivaló a 2. világháborúról, és általában az első világháborúról is. Semmi keseregnivalónk ilyen értelemben nemzetközi szinten nincs, ami elkeserítő az önmagában az a tény, hogy nem tanították a magyar történelmet elfogadható szinten, amit tanultak, annak a fele sem igaz. Van mit pótolni, ez tény. De nem hamisítottuk meg mások történelmét, és nem loptunk el mások történelméből semmit, ahogy a szlovákok vagy románok teszik azt.
Ahogy elnézem, Önnek is van mit pótolnia.
Csak arra akartam ramutatni hogy , nem csak arrol van szo mit csevegnek a szlovakok , hanem mas orszagok is , tehat , ha egy orszag hamisitana az egy dolog , de a tortenelemben mindenki leirta +- ami abban az idoben tortent .
Evvel csak arra akarok ramutatni , vagy mi nem ismerjuk a tortenelmet , vagy az egesz europa , ha ez igy fog folytatodni , ez haboruhoz vezethet .
Például "Szamo birodalmáról" összesen kettő(!) korabeli forrás tesz említést, amelyek arról szólnak, hogy egy bizonyos Sámuel és szláv zsoldosai megtámadta a frankokat, hogy mennyit, mikor, milyen alkalommal arról nem sok említés esik.
Ami pedig a németeket illeti, akkor a "Nagymorva birodalom", amely ezen a néven sehol sem szerepelt a korabeli forrásokban, keleti frankok hűbérese volt, Rasztyiszláv és Szvatopluk is frank segítséggel került hatalomra. Hogy voltak összetűzéseik az csak természetes. Viszont a korabeli írott források nagyon, de nagyon szűkszavúak. Mind a mai napig nem tudjuk például hogy hol volt Svatopluk székhelye és hogy hová, meddig terjedt ki a hatalma.
Mint írtam a mai szlovák területen Cirill és Metód nem térített, pláne nem kettőskereszttel, hiszen az itt élő szlávok már 833-ban keresztények voltak. Viszont térített a Dunántúlon és Szvatopluk "birodalmában", hiszen itt a népesség még hosszú ideig pogány volt. A két térítő testvér viszont itt csak 863-ban kezdett téríteni.
Annak idején politikai okokból mesterségesen kovácsolták össze a két morva fejedelemséget utólag és jóval később, mintha jofolytonosság lenne a kettő között. Ugyanis a kihalt Premsyl-ház helyébe a cseh trónra került Luxemburgi János, atyja VII.Henrik császár halála (1313) után nem kapta meg a császári trónt, viszont épp ezért elhtározta, hopgy a cseh területet növelni fogja. Ehhez viszont valami indok is kellett, ezért született meg ez a hamis, nem létező nagy morvaegység, amit Damil írt meg a Pulkava krónikájában 1314-ben nagy sebtében. Ebben jelenik meg a cseh király úgy, mint Szvatopluk jogutódja.
Ami érdekes, hogy-bár ma is vita van a történészek között, hogy hol is volt Nagymorávia, hány morva fejedelemség volt valójában- cseh történészek már elvetik ezt a hamis állítást. Először Szklenár György pozsonyi jezsuita történész vette kritik alá 1784-ben, és állapította meg-az ismerteken kívül 23 másik kútforrással alátámasztva-hogy Szvatopluk országa Moesiában (Belgrád mellett) volt kezdetben. Majd 1966-71-ben a Cseh Tuományos Akadémia kiadta Nagymorávia történetének összegyűjtött forrásait is. Először Boba Imre, a seattle-i Washington Állam Egyetemének professzora tette közzé a hamis állatás revízióját 1971-ben. Püspöki Nagy Péter pozsonyi történésznél is lehet erről olvasni.
Ami a kettőskeresztet illeti, ajánlanám Dávid Katalin művészettöténész igen alapos tanulmányát, melynek egy része elérhető a http:/www.vigilia.hu/2003/8/david.htm honlapon is.
epp nemreg voltam hollandiaban , aki volt es meglatogatta a historic of niederland muzeumot , az egesz terkep le volt rakva , vagy inkabb kirakva , kor alakban , nemtom hanyadik szazadot mutatta , de a hunok feleett ott volt moravia , nagy , tehat ha mi azt allitjuk a morava mint ha nem is letezett volna , meg kicsi volt , akkor ezek az orszagok *ger,dan,it,stb/ meg csak nem is tudtak volna roluk .
Tehat nem igazan egyezik ez a dolog valahogy .
En ugy latom az egeszet , hogy moraviat felemesztette belsoleg , harc a tronert , a politika stb., szetesedt , es mi magyarok atvettuk a kormanyozast felettuk.
Tehat az emberek azt csinaltak amit mondtak nekik , /a magyar uralkodok alatt/ , tehat elnyomasrol van szo , szabadsagrol szo sem lehet ez esteben beszelni . Tehat akkor jogosan tiltakoznak minden fele ?! Az mindegy hogy tudtak irni vagy sem , vagy minek mondtak magukat , szlovan,szlovak .
Vagy most akkor hogyan ?
www.bratislava.de
Viszont tisztázzunk egy pár dolgot:
1. Morávia nem 907-ben szűnt meg. 907-ben zajlott a Pozsonyi csata, amikor Árpád fejeledem hadai legyőzték a Bajorokat, amiből a történészek azt a következtetést vonták le, hogy akkor már Morávia, mint önnálló államalakulat nem létezhetet.
2. Nincs arra semmi bizonyíték, hogy Szvatopluk székhelye Nyitrán volt (bizonyos cseh és szlovák történészek inkább Mikulčicére teszik).
3. Elnyomásról nincs és nem is lehet szó. Nincsenek semmilyen feljegyzések arról, hogy a magyarok a szlávokat elnyomták volna, vagy hogy komolyabb harcokat folyattak volna ellenük. Ellenben léteznek feljegyzések arról, hogy a szlávok egy része magyar módra viseli a haját és részt vesz a "kalandozásokban" nyugat felé.
Akkor együk rendbe kicsit a dolgokat, mert úgy látom félreérthető volt, amit írtam.
Amit írtam, az Püspöki Nagy Péter kutatási eredménye volt-nem az én álláspontom. Ennek hatására írta meg Boba Imre is a felülbírálatát. A források, emlyekből Püspöki dolgozott nem egyértelműek, de arról nem Püspöki tehet, a kutatás meg még nem volt előrehaladott itt MAgyarországon sem annyira. Amit azokból levont Püspöki, nem volt inkorrekt, de mára már nem állja meg a helyét. Röviden azt írta, hogy két morva fejedelemség létezett, egy a mai Szlovákia területén, egy meg lent délen Sirmium környékén. Sajnos Bíborkánál sem egyértelmű, hogy melyik és milyen Nagymoráviáról írt, amint ma sincs olyan forrás, mely egyértelműsítené e két fejedelemség létét, azaz a déli Nagymorávia léte nem izoyítható. Püspöki szerint ugye Cirill és Metod a déli részen térített 863-ban, mivel az északi már keresztény volt. Ez utóbbiból indult ki ő, s mivel egyszerre nem téríthettek mindkét helyen azonos időben, a déli Nagymorva jöhetett szóba Püspöki elmélete szerint. Ebben viszont igaza van, mert a mai napig nem mutatható ki a térítés nyomai északon, s ahogy írta, nem is téríthetett, mint ortodox bizánci térítő.
Ezzel szemben a ami álláspont: A morvák megjelenése 822 köré tehető egy frankfurti birodalmi gyűlés során, amely avarokról is tudósít. Moravia Magna a korabli Morva és Nyitra együttes területe, mely a 8/9.sz. fordulóján jött létre. A két terület korábbi fejedelme Mojmir illetve Pribina volt. A morvai nagyjából a mai Morvaország területén, a nyitrai pedig a mai Nyugat-Szlovákia területén volt. A kettő között húzodott a Kis-és Fehár Kárpátok. Az előbbi a passaui püspökséghez, utóbbi a salzburgi érsekséghez tartozott. Mojmirt Reginhar passaui püspök keresztelte meg, Pribina ekkor még pogány volt. A két fejedelemség egyesítése előtt a Morva fejedelemség volt Kismorávia-833 előtt-, Nyitra hozzácsatolásával jött létre Nagy-Morva Fejedelemség.Ez azonban frank vazallus terület volt. Nagy Lajos 846-ban I-Mojmir után Rasztiszlávot ültette a fejedelmi székbe, aki innentől igyekezett keresztbe tenni Nagy Lajosnak, és Pannóniába is betört, és legyőzte Pribinát, a korábbi , itt fejedelemséget alapított, melyet fia Kocel örökölt. Az már viszont nem bizonyított, hogy Rasztiszláv Pannóniában legyőzve Pribinát, É-Dunántúl ezen részét a Nagy-Morva Birodalomhoz csatolta volna. Az viszont nem valóság, hogy Rasztiszláv meg akart szabadulni a frank egyház befolyásától, és 861-ben hittérítőket kért I.Miklós pápától-hiszen a nyitraiak még ekkor pogányok voltak, és mert a pápa nem tudott térítőket küldeni-nem tudni miért- így III.Mihály bizánci császártól kért térítőket, aki Cirill és Metodot küldte a misszió teljesítésére. A térítés állítólag 863-870 közötti időszakban történt, amit a passaui püspök nem nézett jó szemmel- ennek nincs nyoma semmilyen forrásban. Ami viszont valós, hogy amikor Nagy Lajos előtt világos lett, hogy Rasztiszláv egy önálló szláv államot akar létesíteni szláv nyelvvel és egyházi liturgiával, hadjáratot indított ellene. Ebben segítségére volt Rasztiszláv testvére Szvatopluk is a frankoknak, aki elárulta Rasztiszlávot, és akit a frankok megvakítottak és élete végéig egy kolostorba zártak. Íg lett volna uralkodó Szvatopluk, de nem kapta meg a frankoktól a fejedelmi széket, hanem helyette két őrgróf, Wilhelm és Engelschalk uralkodtak, Szvatoplukot meg a frankok fogságába került. 871-ben felkelés tört ki a frankok ellen, akik hűségnyilatkozat fejében visszahívták Szvatoplukot. Ő viszont átverve a frankokat, a felkelőket nem leverte, hanem a frankok ellen uszította. A belharcban a két őrgrof is elesett, és Szvatopluk elfoglalhatta méltó helyét. Egészen 894-ig uralkodott. Ezalatt terjeszkedésbe kezdett, beolvasztotta a környező szláv törzseket területükkel együtt, és elfoglalta Pannoniában Kocel egykori fejedelemségét is. Ő maga viszont áttért latin liturgiára, és elűzte metod tanítványait. Halála után a birodalom máér csak egy bő évtizedik állt fenn, testvérharcok, szláv törzsek fellázadása, frank támadások miatt szétesett, megszűnt.
Ez eddig az álláspont.
Ennek fényében viszont a délen lévő Nagymorávia léte kétséges, és semmi tényszerű adat, lelet nem támasztja alá létezését. De van más tévhit is, miszerint Moravia Magna a csehek, morvák és szlovákok első állama volt. A valóság ezzel szemben az, hogy cseh törzsek csk néhány évig ismerték el Szvatoplukot, valójában a cseh területeket Borivoj halála után, 888-ban csatolták csak Moráviához, de 895-ben Szvatopluk halálával függetlenedtek is. Azon kívül ebben az időben nem létezett sem cseh, sem morva, sem szlovák etnikum, a cseh és morva jelző elsősorban a fejedelem származására vonatkozott és nem a népre. Azaz nyugati szlávokról lehet beszélni, azok első állama volt Moravia Magna.
Igazság szerint még ennek a Moravia Magnának mindenkori területi kiterjedése is vitatott, nem tudni igazából meddig terjedtek határai a legnagyobb formában sem. A szlovák-cseh fél igyekszik túlozni, mi meg mérsékelni. A mi esetünkben azonban vannak támaszpontok is, mint pl. az avarok jelenléte-például Egger azon tézise, mely kiáll amellett, hogy az Alföld a morva biroalom része lett volna, nem állja meg a helyét éppen a régészeti leletek miatt, amit Egger nem hajlandó tudomásul venni. Sőt, tképpen éppen a É-Pannoniában, amit állítólag Rasztiszláv elfoglalt Koceltől, az is avar tartomány volt 805-900 között. Az egész IX. századot kitöltő Avar Tartomány léte megdönti azt a mindenütt terjesztett hiedelmet, miszerint Nagymorávia a Dunántúl – a hajdani Pannónia – északi részeire is kiterjedt volna. Ha pedig az Avar Tartomány történeti ténye napfényre kerül, akkor Nagymorávia földrajzi kiterjedésének képét már emiatt is módosítani kell.
"Megjegyezés: hogy Pannónia kiterjedésének változásait, különösen a IX. század tekintetében, a Morávia kérdés kutatói eddig tisztázatlanul hagyták. Ennek kapcsán Lubomír Yhavlik őszintén jegyezte meg: “Mekkora volt ez a Pannónia Szvatopluk korában és milyen nagy volt tulajdonképpen Szvatopluk pannóniai területe, azzal ezideig senki sem foglalkozott és többnyire Pannóniát általában mint antik és karoling fogalmat egészében értették.” HAVLIK L.: Územni rozsah… Slovanské stúdie III. 68. – A Duquesne University XVI. History Forumán, 1982. októberében ezt a kérdést elemeztük és oldottuk meg Pittsburghban-Püspöki Nagy Péter:Tények erejével
Csak a holland kiállítás utalására szeretnék véleményt mondani:
Mint mindenki tudja, a Prágában álló Szt György szobrot magyar szobrászok, a Kolozsvári Testvérek alkották.
Ennek ellenére a londoni Victoria & Albert Múzeumban az áll: Cseh mű.
Hiába figyelmeztettem őket a tévedésükre többször is, nem javították ki.
Egy kiállítás anyaga a szervezők felfogását, tájékozottságát képviseli, nem a valóságot.
Tehát ez az indoklás semmit sem ér.
Sokkal többet viszont Zathureczky Miklós munkája a Zathureczky és Dávid családokról.
Ebben idéz 13. századi latin nyelvű dokumentumokat Túrocz megyei birtokaikról, melyekben a DŰLŐ-NEVEK MAGYARUL vannak. Ez azt jelenti, hogy akkortájt alig volt ott szláv lakosság, mert akkor ezenknek szláv nevei lettek volna. Azért fontosak a dűlő-nevek, mert ezeknek nem voltak latin nevei, nem is fordították le őket latinra.
Na, és a Zathureczky-család? A vezetéknevük is azt bizonyítja, hogy egy szláv származású család voltak, tehát volt ott szláv lakosság, akkortájt.
tudja-e értelmezni az "alig volt" szókapcsolatot? Gondolom nem, ezért mondott egy marhaságot
www.youtube.com szlovák Himnusz
www.youtube.com a magyar népzene, amit Bartók Béla gyűjteményében lehet megtalálni
Szent István nem volt "félmagyar"!
Édesapja Géza fejedelem, édesanyja az erdélyi Gyula leánya, Sarolt ( aki magyar volt ). Az, hogy felesége idegen ( német ) származású, nem számít egyedi jelenségnek az uralkodók körében, hiszen a legtöbb királyunk édesanyja idegen származású királyné volt, így volt ez ( sőt így van ez ma is ) bármely európai uralkodócsaládban. Példának okáért ott vannak a Windsorok, akik azért vették fel a Windsor nevet, hogy angolosabbnak tűnjön az eredetileg német származású királyi család! Egyébként honnan veszed, hogy István otthon németül beszélt? Talán ott voltál? Legvalószínűbb az, hogy István a fiával magyarul beszélt, a feleségével pedig latinul, hiszen a latin volt akkoriban a "nemzetközi nyelv". Az összes európai állam hivatalos nyelve a latin volt, tehát az sem igaz, amit a szlovákok állítanak, hogy a Magyar Királyságnak azért lett volna a hivatalos nyelve a latin, mert az állam soknemzetiségű volt. A "Nagy" Morva birodalom csak nevében volt nagy, és nem "fingatott" meg senkit sem, hiszen csak egy hűbéres bábállamról volt szó, amely sosem töltötte be az egykori Avara Kaganátus bukása utáni hatalmi űrt. Rövid fennállásának a magyarok bejövetele vetett véget. Az avarok után tartós, független államot egyedül a magukat a hunok és avarok jogos utódának tartó,így azok örökébe lépő magyarok tudtak létrehozni a Kárpát-medencében. Ezt a tényt senki nem veheti el tőlünk, írjanak bármit is a szomszéd országok történelem könyvei...
Valóban, Bartók Béla gyűjtött egy "Azt mondják, nem adnak engem galambomnak" című nótát a tót himnusz dallamával, magyar szöveggel. Szerintem (elég sok magyar népdalt ismerek) hangzásvilága nem igazán magyaros, nagyobb valószínűséggel ez egy magyar nyelven is ismert tót népdal lehet.
Egyébként hogy van ez? Mert nem én írtam oda a moderálási üzenetet....hm.
LEhet igaza van, de nem vagyok benne biztos sajnos. Függetlenül a szolovákoktól, utánanézek Bartóknál..
Köszönöm.
2010.10.02. 19.48-kor írt üzenetemben a kérdőmondat előtt volt egy mondat, ami így hangzott: Moderálásra váró üzenet-ami most már nincs ott-gondolom kitörölte.Jól tette, nem kár érte. Csak meglepődtem, mert NEM ÉN ÍRTAM oda, az kb. fél órával azután került bele, hogy elküldtem.
De már nem lényeg...megoldódott:)
Vajh itt Magyarországon mikor fogjuk mi ilyen lelkesen, odaadóan énekelni a himnuszunkat?
A kettőskereszt mindkét keresztben álló szára EGYFORMA HOSSZÚ!
Államcímerünkben lévő kereszt neve, PATRIÓTA-KERESZT! A címertan ugyan a melléktudományok ágába tartozik, de szigorú nemzetközi szabályokra épül.
A címerünkben kévő háromas halom: Dr.Bertényi Iván, Kis Magyar Címertan c. könyvének 78. old. írja, hogy a gótikus stílusú háromas-lóhereív, amely először a XIII. sz. ban V. István címerén jelent meg, az ősi chorezmi államig vezethető vissza. A chorezmiek által jutott el Magyarországra is.
1. A kettőskereszt III. Béla (1172-1196) pénzein jelenik meg (legelső példány Unger: 96), az árpádsáv II. Andrásnál (1205-1235) (első előfordulás Unger: 129), aki felváltva alkalmazza a kettőskereszttel. Az anjouk már folyamatosan alkalmazzák mindkettőt, és I. Ulászló "alakítja ki" a középen kettévágott pajzsot, rajta mindkét szimbólummal (Unger éremhatározó: 446).
2. A "nagymorva" birodalom nem volt birodalom (ha egyáltalán volt), nem volt nagy, és semmikép nem a történelmi Magyarország területén.
3. A mai tótoknak a történelmi múltban előforduló tótokhoz sincs köze (tótföld délen volt, a Száva tájékán), nemhogy a morvákhoz. 1920-ban még nem volt egységes tót nyelv, kultúra és identitás. nemhogy ország.
Ezek tények, felesleges a szót szaporítani, és vitatkozni egy magyarul rosszul tudó szlovákkal.