Történelemportál

Honnan származik a szlovák kettőskeresztes címer?

Amikor a szlovák értelmiség egy szűk körében a XIX. század első évtizedeiben kialakult a nemzeti identitás, nemzeti szimbólumok kialakítása is szükségessé vált. A szlovák címert Ľudovít Štúr, a formálódó szlovákság vezéralakja elvbarátaival együtt alkotta meg 1848-ban, a magyar államcímer kettőskeresztes, hármashalmos címerének heraldikailag szabályos átalakításával. [1] Mindössze a hármashalom színét változtatták meg zöldről kékre, a szláv színeknek megfelelően. Ez a jelkép először a tervezett autonóm szlovák kerület címereként jelent meg 1861-ben, majd a Matica slovenská (Szlovák Anyácska, a szlovákok kulturális, tudományos és szépművészeti társasága) alapszabályának címlapján 1863-ban.

a szlovák címer (forrás: Nagy Magyarország I/3)

a szlovák címer (forrás: Nagy Magyarország I/3)

A magyar címer olyan formában, ahogyan ma is használják Magyarországon I. Ulászló magyar király (1440-1444) pénzein tűnt fel először, ebben szerepel zöld hármashalmon ezüst kereszt ábrázolása. [2] „Az államcímerben az ország területét láttató szemlélet később a hármashalom újszerű értelmezésében is megnyilvánult: egy portugál szerző, Anton Macedo 1687-ben a hármashalmot Magyarország három legnagyobb hegyének a jelképeként értelmezi (nem mondja meg, melyek azok), majd a XVIII. században meginduló magyar heraldikai irodalom már a Tátrát, a Fátrát és a Mátrát érti a hármas hegyen.” [3] Ez a geográfiai szemlélet a szlovákokat arra a téves következtetésre juttatta, hogy a magyar címer egyik fele Szlovákiát jelképezi. Mivel a Mátra tövében fekszik néhány szlovák falu, a Tátra és a Fátra amúgy is szlovák nyelvterületen fekszik, így a három hegység behatárolta országrész Szlovákia területe.

A hármashalom a Golgota, a megváltás szimbóluma is. Theophilosz császár (829–842) használta először, a XIII. századig előfordul, de először egyenlőtlen szárú háromszögek, később lépcsőfokok formájában. Magyarországon III. Béla idejében bukkan fel először a kettőskereszttel együtt. III. Béla Bizáncban nevelkedett, anyja a kijevi Msztyiszlav fejedelem leánya volt, valószínűleg haláláig megmaradt az ortodoxiában. Magyarországot tehát a bizánci hatás jóval később érte el, mint a kaukázusi országokat. [4]

A kettőskeresztet a szlovákok két testvér és hittérítő, Cirill (827-869) és Metód (813/815-885) kereszténységet hozó missziójának legendájával kapcsolták össze. Ez a magyarázat nem számol azzal, hogy a kettőskereszt bizánci szimbólum, és nem volt vallási jellege, a bizánci császárok korlátlan hatalmát jelentette [5]. Így a két hittérítő aligha merészelt volna „a császárok győzelmének zálogával” téríteni, hiszen küldetésük nem „evilági” célokat szolgált. [6]

A magyar címerben a kettőskereszt megjelenése bizánci hatással is magyarázható, de akár azzal is, hogy Erdélyben, amely a Magyar Királyság része volt, a jelkép kialakulásának idejében a Gyulák kormányoztak. A „gy” hangot a magyar rovásírásban, kettőskereszttel jelölték (‡), s így a címerben megjelenő szimbólum Erdély területét jelképezhette. [7]

hirdetés

hirdetés

Amikor 1918 után megalakult az új állam, Csehszlovákia több országrészt — Csehországot, Morvaországot, Sziléziát, Szlovákiát és Kárpátalját — fogott össze egy államkeretbe. A Nemzetgyűlés Alkotmányjogi Bizottsága akkori jelentésében felhozta: „Szlovákia, amely sohasem rendelkezett önálló államisággal, szintén sohasem bírt önálló jelvénnyel és az, amit általában a bevett címertani tanítás szerint Szlovákia címerének tartanak, voltaképpen a régi Magyarhon (Uhry) jelképe, amelyet az egykori magyarhoni címerből vettek ki és csak a legutóbbi időben változtatták meg úgy, hogy az eredetileg zöld színű három halom kék színt kapott. Viszont ha most törvény által az így módosított jelképet Szlovákia címerévé nyilvánítjuk, nincs akadálya, hogy általában ilyen jelképnek ismerjék el”. [8] Így ez a címer belekerült Csehszlovákia középcímerébe. Amikor megalakult az első szlovák állam (1939-1945), államcímere a fentebb leírt jelkép lett, azzal a módosítással, hogy gótikus címerpajzsot használtak. A második világháború után még 1960-ig érvényben volt, de azután más, „szocialista” címert alkalmaztak 1990-ig. A Cseh–Szlovák Szövetségi Köztársaság (1990-92) címerébe újra a korábbi címer került be, amely az 1993. január 1-jén megalakult önálló Szlovák Köztársaság jelképévé is vált.

Jegyzetek
  1. Püspöki Nagy Péter: A magyar címer pályatársai: A cseh(szlovák) és a lengyel államcímer. In: Magyarország címerei. Szerk.: Ivánfi Ede. Maecenas, Bp., 1989. 158. p. []
  2. Királyok könyve. Officina Nova, Bp., 1993. 77. p. []
  3. Bertényi Iván: Kis magyar címertan. Gondolat, Bp., 1983. 78-80. p. []
  4. Niederhauser Emil: A mai szlovák állami címer bizánci gyökerei. In: Klió. 3. sz. 2000. []
  5. Balassa Zoltán: A szlovákok igaz története. In: Hitel. 20. évf. 3. sz. 2007. 98. p. []
  6. Székely György: A kettős kereszt útja Bizáncból a latin Európába. In: Magyarország címerei. Szerk.: Ivánfi Ede. Maecenas, Bp., 1989. []
  7. Balassa: i. m. 99. p. []
  8. Balassa: i. m. 99. p. []

53 hozzászólás »

Írja meg véleményét, észrevételét!

Hozzászólás küldéséhez az Ön böngészőjének fogadnia kell az ún. sütiket. A hozzászólásokért a honlap üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azok semmilyen módon nem tükrözik az üzemeltető véleményét, álláspontját.

css.php
FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!