Történelemportál

Milyen betegségekben szenvedtek az avarok?

A Hódmezővásárhely melletti Kishomokon avar temetőrészletet tártak fel a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (KÖSZ) szegedi irodájának munkatársai. A temetőt a feltárást vezető Bácsmegi Gábor régész szerint a késő avar időszakban használták, és érdekességei közé tartoznak a lovassírok, illetve a hármas- és kettőstemetkezés – írta a KÖSZ sajtóközleménye.

Kettős temetkezés Kishomokon

Kettős temetkezés Kishomokon

Az ásatás három hónapja alatt a régészek 217 sírt tártak fel, az ezekből előkerült csontvázakat Paja László, a KÖSZ antropológusa vizsgálta meg, s munkája során megfigyelt néhány, a korabeli népesség életmódjára, betegségeire utaló csonttani elváltozást.

A legtöbb elváltozás – mint annyiszor más temetők anyagában is – az elhasználódás jeleit mutató ízületeken figyelhető meg. Ezek elsősorban a nagyobb terhet viselő ízületeken (például a csípő- és térdízületet alkotó csontok felszínein és peremein) jelentkeztek, kis kopások, csontélek formájában. Csekély számban törésre utaló jelek is előfordultak, egy esetben egy bal oldali kulcscsont torzult a gyógyulással együtt járó csontújraképződés során, míg egy fiatal nő állkapcsának elülső-oldalsó területén egy vágásra vagy ütésre utaló, csonthiányt eredményező gyógyult sérülés látható.

Ugyancsak ebbe a kategóriába tartozik annak a fiatal nőnek a csontváza is, ahol az egyik nyakcsigolya részben gyógyult törése figyelhető meg. Ez utóbbi esetben a törést követően fertőződés léphetett fel, mert ennek leküzdése során 5 nyakcsigolya részlegesen összenőtt a csigolyatestek, illetve a csigolyák ízületes kapcsolatát jelentő kis ízfelszínek területén.

Bizonyos esetekben a fejlődés során olyan mértékű elváltozások jelenhetnek meg, amelyek az egyén életét negatívan befolyásolják. Ide tartozik például a csípőficam, vagy a combcsont fejének lefelé és hátrafelé történő csúszása, ami az ízületi felszínek torzulását, az adott oldali láb rövidülését és az ellenoldali láb túlzott használatból adódó erőteljesebb kopását eredményezheti.

A népesség életkörülményeinek rekonstrukciójában fontos elemeket képviselnek a táplálkozási szokások, illetve a fertőző betegségek gyakoriságának megismerése. A kishomoki populáció táplálkozási hiányosságaira mutat az elsősorban az elülső fogakon látható egyszeres vagy többszörös csíkolatrendszer, utalva arra, hogy a növekedés bizonyos szakaszaiban a fogfejlődéshez szükséges ásványi anyagok nem álltak rendelkezésre. Ugyancsak stressz-jelzőként ismert a csontanyagban viszonylag gyakran előforduló cribra orbitalia et cranii, amely a szemüreg felső lemezét és a koponyatetőt érinti. A tünetek között megfigyelhető az adott területek csontállományának felritkulása, pontszerű vagy csatornaszerű hiánya. Hátterükben sokféle tényező (például vérszegénység, parazitikus fertőzés, toxikus hatások, éhezés szifilisz, lepra) állhat, de mindezek többnyire a vashiányos állapotra vezethetők vissza.

A bakteriális fertőzések kis százaléka eredményez csak csonttani elváltozásokat, de bizonyos esetekben (főleg az antibakteriális szerek alkalmazása előtti időszakokban) megjelenhetnek ezek a tünetek. A kishomoki temető anyagában a feldolgozás adott szintje mellett a gyakoribb csonthártyagyulladás mellett csupán egy esetben merült fel specifikus fertőzés (tuberkulózis) gyanúja, ahol a gerinccsigolyák oldalán lévő erőteljes felritkulások, a koponyatető és a szemüreg felső lemezének elváltozásai, a koponya belső felszínének erőteljes érbenyomatai mindenképpen fertőzésre utalnak, de a biztos diagnózis felállításához további vizsgálatok szükségesek.

Írja meg véleményét, észrevételét!

Hozzászólás küldéséhez az Ön böngészőjének fogadnia kell az ún. sütiket. A hozzászólásokért a honlap üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azok semmilyen módon nem tükrözik az üzemeltető véleményét, álláspontját.

css.php
FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!