Történelemportál

A történelem egyik legigazságosabb döntése

Alapos etnikai felmérés, többszörös politikai egyeztetés és diplomáciai felkészülés előzte meg az 1938. november 2-án aláírt I. bécsi döntést. A hódmezővásárhelyi Németh László Városi Könyvtárban a Trianon Társaság megemlékezésén dr. Gulyás László történész, egyetemi tanár rámutatott: a történelem egyik legigazságosabb döntése nyomán került vissza a Trianonban elcsatolt területekből több mint 12 ezer négyzetkilométer, és 869 ezer lakos, amelynek közel 90 százaléka magyar nemzetiségű volt.

vitéz nagybányai Horthy Miklóst köszönti a felvidéki lakosság az első bécsi döntést követően

vitéz nagybányai Horthy Miklóst köszönti a felvidéki lakosság az első bécsi döntést követően

A vásárhelyi Wass Albert Kör tagjai irodalmi műsorban idézték meg a kor hangulatát Elek András köszöntőjét követően, majd az előadó, dr. Gulyás László vázolta a döntés történelmi-politikai hátterét.

A trianoni döntéssel 3,2 millió magyar került kisebbségi sorsba, közülük egymillióan csehszlovák állampolgárok lettek. A magyar diplomácia igyekezett a tenni a diktátum ellen, tárgyalásokat folytattak Németországgal, Csehszlovákiával és Olaszországgal. A kérdésben Anglia és Franciaország nem nyilvánított véleményt, viszont Olaszország támogatta a magyar kérést, hogy az elcsatolt területeknek legalább egy része kerüljön vissza.

Területi változások az első bécsi döntést követően

Területi változások az első bécsi döntést követően

Csehszlovákia több ajánlatot is tett Magyarország felé, azonban annak köszönhetően, hogy a Teleki Pál vezette Államtudományi Intézet nagy alapossággal mérte fel a településeken élő nemzetiségek arányát, olyan terv került kidolgozásra, amely a nemzetiségi arányokat követve alakította ki az országhatárt. Ez alapján sikerült megnyerni az olaszok támogatását, és — hat évre — visszakerülhetett Magyarországhoz a Felvidéknek több mint 12 ezer négyzetkilométere.

Az előadó napjaink politikai kérdésit érintve rámutatott: az emlékezetes, augusztus 21-i Sólyom-affér bizonyíték arra, hogy az Európai Unió nem felettese nemzetiségi kérdésekben a tagországoknak, és ezekkel a kérdésekkel nem tud vagy nem akar foglalkozni. Vannak régi tagállamok, ahol ez a kérdés másként vetődik fel, mint nálunk: Spanyolország, vagy Nagy-Britannia mást gondol az autonómia kérdéséről, ha az Baszkföld, vagy Skócia és Wales kapcsán merül fel.

Írja meg véleményét, észrevételét!

Hozzászólás küldéséhez az Ön böngészőjének fogadnia kell az ún. sütiket. A hozzászólásokért a honlap üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azok semmilyen módon nem tükrözik az üzemeltető véleményét, álláspontját.

css.php
FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!