Történelemportál

Senkinek sem kell a gyulai Almásy-kastély

A műemléki környezetben található Almásy-kastély már több mint hét éve üresen áll, a magyar állam tulajdonában álló, fokozottan védett épület hasznosításáért – bár már kétszer is meghirdették – senki sem jelentkezett. Nem véletlenül, hiszen például egy engedélyes terv legalább ötvenmillió, a felújításhoz kapcsolódó kiviteli terv több százmillió, maga a rekonstrukció több milliárd forintba kerülne.

Egy forintért befektető kerestetik

Egy forintért befektető kerestetik

Perjési Klára polgármester, országgyűlési képviselő akár egy forintért is értékesítené a gyulai várfürdő melletti Almásy-kastélyt, csak valaki újítsa fel, és ezáltal teremtsen munkahelyeket a városban. A polgármester emlékeztetett arra, hogy az épület egyike annak a tizenkét magyar kastélynak, amely fokozott műemléki védelem alatt áll, ezért a befektető – akár tulajdonosként is – csak akkor kezdhetne bármit vele, ha megfelel a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) szigorú előírásainak. A kastély eladásához egyébként törvénymódosításra is szükség volna. A polgármester szerint a kastélyt vélhetőleg turisztikai és kulturális célra lehetne hasznosítani. Korábban felmerült ugyan, hogy szállodaként újítsák fel a kastélyt, de ahhoz, hogy gazdaságos kihasználtságú legyen, kiegészítő épületeket kellene felhúzni a telken.

A KÖH már korábban jelezte: a régészeti feltárások alapján elképzelhető, hogy török fürdő és dzsámi alapjai találhatók a föld alatt, így nem valószínű, hogy hozzájárulna újabb épület emeléséhez. Ráadásul a régészetei feltárások is több százmillió forintba kerülnének. Perjési Klára mindazonáltal abban bízik, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., a KÖH és gyulai önkormányzat közösen előbb-utóbb megtalálja a megoldást a patinás kastély hasznosítására.

A kastély építéséhez Harruckern János György fogott hozzá, majd 1801-ben, a nagy tűzvész után a Wenckheimek építik újjá. Az uradalmi építész, idősebb Czigler Antal által tervezett barokk stílusú, copf stílusjegyekkel átszőtt manzárdtetős épület műemlék. A kastély végső tulajdonosai az Almásyak voltak, innen ered a neve.

A “sokat látott” épület számos esemény színtere volt, többek között itt “vendégeskedett” 1849-ben Damjanich János, Anrep tábornok foglyaként, miután a kastély udvarán fegyverezték le a Világosnál kapitulált honvédtiszteket. Az 1850-es évektől a gyulai születésű Erkel Ferenc tartózkodott gyakran a kastélyban; a legenda szerint itt komponálta a Bánk bánt és a Brankovics c. operát. Ennek emlékét örzi az egykori kastély parkban létesült Várfürdő területén a lombját vesztett mezei juhar, az Erkel-fa. 1861-ben pedig a szárnyait bontogató 17 éves Munkácsy rajzolgatott “festőinas”-ként a kastély földszintjén az ösök képeit restauráló Szamossy Elek festő mellett. A kastély kőépülete nem látogatható, de egykori Lovardája a gyulai Várfürdő része, és a fürdő parkjából jól megfigyelhetők az egyes épületrészletek.

Írja meg véleményét, észrevételét!

Hozzászólás küldéséhez az Ön böngészőjének fogadnia kell az ún. sütiket. A hozzászólásokért a honlap üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azok semmilyen módon nem tükrözik az üzemeltető véleményét, álláspontját.

css.php
FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!