Armales Transylvanorum — Válogatás az erdélyi fejedelmek címeradományaiból címmel nyílt kiállítás tegnap Kolozsváron a Szabók bástyájában.
Erdély címere
A nemzetközi kiállítás a Debreceni Egyetem Történelmi Intézete és a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Történelem és Filozófia Kara közös szervezésében, többek között Kolozsvár önkormányzata, a Debreceni Egyetem Történelmi Doktori Iskolája, az egyetem Hatvani István Szakkollégiuma, a debreceni és a kolozsvári történészhallgatók egyesülete, valamint a Magyar Heraldikai és Genealógia Társaság támogatásával indult az erdélyi fejedelmek által adományozott címerekből, valamint eredeti armálisok és címerek fotóinak másolataiból.
A tárlat anyaga, amit Szálkai Tamás, a Debreceni Egyetem történésze állított össze, bevezető tanulmánnyal és leíró szöveggel hasonló című kötetben is megjelenik az Attraktor Kiadó gondozásában.
Az összeállítás több szempontból is egyedülálló: a hat magyarországi és romániai közgyűjtemény (Magyar Országos Levéltár, Budapest; Hajdú-Bihar Megyei Levéltár, Debrecen; Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára, Debrecen; Kolozs Megyei Országos Levéltár, Kolozsvár; Református Egyházkerületi Levéltár, Kolozsvár; Lucian Blaga Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár) anyagából válogatott ötven címer, illetve a tudományos igényű, de alapvetően a szélesebb közönségnek szánt bevezető tanulmány hároméves kutatómunka hozadékát osztja meg a nézőkkel és olvasókkal, többnyire nyomtatásban soha nem látott képekkel illusztrálva.
Az említett intézmények többtucatnyi munkatársa járult hozzá a kiállítás és a kötet megvalósulásához. „Célunk a múlt értékeinek bemutatása, a Magyarország és Erdély közötti kulturális-tudományos kapcsolatok létesítése mellett a szélesebb közönség bevonása volt. A bemutatásra kerülő címerek, mint képi kultúránk hordozói, sajátos vonásokat hordoznak, mégis tökéletesen illeszkednek az európai címertan rendszerébe, kifejezik európaiságunk történelmi gyökereit” — hangsúlyozzák a kutatók, szervezők.
A kiállítás Kolozsvár után Marosvásárhelyen, Nagykárolyban, Nagyváradon, majd Debrecenben és több magyarországi városban, köztük Budapesten is megtekinthető lesz. Kolozsváron ünnepélyes keretek között került sor a megnyitóra tegnap a várostörténeti múzeumnak otthont adó Szabók bástyájában.
A cikkhez kapcsolódó képen Erdély címere található. Az általános magyarázat szerint a három kiváltságos erdélyi nemzet: a magyar, a székely és a szász jelképeit egyesíti. Valószínűleg Báthory Zsigmond uralkodása alatt, 1590-ben alakult ki. A magyar nemzetet a fekete turulmadár, a székelyeket a nap és a hold, míg a szász székeket (Kőhalom, Medgyes, Nagysink, Sebes, Szeben, Szászváros, Szerdahely) a hét vörös bástya jelezi. E címerelemeket Erdély önálló államisága idején az egyes fejedelmek saját családi címereikkel ötvözve használták. A címerábrák helye sokáig nem állandósult, hanem a pajzson belül vándorolt. Hivatalosan Mária Terézia adományozta a nagyfejedelemség rangjára emelt Erdélynek 1765-ben. A címermezőt vörös pólya osztja két részre. Fent kék alapon arannyal fegyverzett, vörös nyelvű, vágott fekete sólyom (turul) található, jobbról arany naparctól (ma már csak egyszerű nap), balról ezüst fogyó holdtól kísérve. Alul arany alapon hét vörös bástya fekete kapukkal és 2-2 ablakkal ellátva található két sorban (4+3) elhelyezve.