Kolozsvár közelében a magyar katonák 1944. szeptember-októberében hetekig tartóztatták fel a szovjet hadsereget, míg végül leterítette őket a túlerő. Ezt a mozzanatot azonban mostanáig még a történelemkönyvek is elhallgatták.

Budapest megköszöni a Tordai Honvéd Hagyományőrző Egyesületnek, hogy évek óta önerőből dolgozik a jelenlegi Románia területén hősi halált halt magyar katonák azonosításán, és igyekszik síremlékeket állítani nekik — mondta Holló József altábornagy, a Hadtörténeti Múzeum és Intézet igazgatója.

— A tordai csatában óriási nagy hadsereget, a szovjet hadsereget sikerült feltartóztatni Erdélyben 26 napig, majdnem egy hónapig — emelte ki Pataky József, a Tordai Honvéd Hagyományőrző Egyesület elnöke.

Szilágyi Mátyás, a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulja azt mondta: a szívek megtisztulását és a népek megbékélését szolgálják az olyan megemlékezések, amelyeken egy közösség a területén elesett hősi halottak előtt rója le kegyeletét — függetlenül azok nemzetiségétől.

— Az elesett katonák nem ellenségek, mindenkinek ugyanúgy joga és kötelessége, hogy ápolja a saját elesettjei emlékét, megadjuk egymásnak a kölcsönös, egymást megillető tiszteletet, erről szól a magyar–román hadisír-egyezmény, amelynek az alkalmazása most kezdődik el a gyakorlatban — fejtette ki Szilágyi Mátyás. Ennek az államközi egyezménynek köszönhető az is, hogy idén végre azoknak a magyar katonáknak is megadják a végtisztességet, akik Erdélyen kívül, a román királyság területén estek el. Ezt az emlékművet Bukarestben állítják majd fel, várhatóan a magyar–román együttes kormányülés idején.