Csíkszentkirályon végeztek régészeti feltárást a Csíki Székely Múzeum régészei augusztus 3–20 között. Véletlenül bukkantak rá a régészek a lelőhelyre Vitos Árpád helybéli lakos telkén, de nem meglepő, hogy gazdag leletek kerültek elő a szelvényekből, hiszen köztudott a hely régészeti gazdagsága. A Botár István régész által vezetett régészcsoport öt szelvényt nyitott a telken.

„Az első négy szelvényben Árpád-kori, újkori (17–18. századi) leleteket, 14–15. századi kályhaszemeket, vaskést, illetve edénytöredékeket egyaránt találtunk. Ezenkívül három, egymásra rétegzett kemencemaradvány és cölöplyukak kerültek elő, utóbbit nem tudtunk semmihez kötni. Nem utolsó sorban egy szláv kemencére is rábukkantunk, ami azért fontos, mert eddig csak közvetett bizonyítékaink voltak arról, hogy itt szlávok éltek. Ez az első alkalom, hogy konkrét leletanyag is előkerült” — nyilatkozta Botár István.

A leggazdagabb leletanyag viszont az ötödik szelvényből került elő. Itt valamikor homokbánya volt, amely feltöltődött, és az ide kihordott „szemét” gazdag leletanyaggal szolgált. A régész elmondta: „A kihordott szemétrétegben kaptuk az Árpád-kori leleteket. Jellemzően a korai magyar telepesekhez köthető edények kerültek elő: hullámvonal-köteggel díszített kerámia, bordás nyakú edény, továbbá csont nyílhegy, tüskés vas nyílhegy, több fémkés, csonttű. Ugyanakkor több fémtárgy is előkerült, amelyek rendeltetését egyelőre nem tudjuk. Ez a restaurálás után derül ki. A legértékesebb lelet egy pénzérme, amely ugyanebből a rétegből került elő. A pénzérme keltezheti a kerámiákat is, a legfontosabb viszont, hogy az első Árpád-kori pénzérme lehet, amelyet a vidéken találtunk. Legutoljára 1954-ben bukkantak Árpád-korinak vélt pénzérmére — szintén Csíkszentkirályon –, azonban kiderült, hogy az egy negyedbe vágott bizánci pénzérme volt.”