Történelemportál

Cikkek a Kitalált történelem rovatban

Az oly nagy becsben tartott rovásírást a székelyek dák írásból koppintották, állítja a Libertatea napilap mai száma. A cikk írója azt állítja, „a magyarok úgy tartják, hogy ezeket a betűket a székelyek találták ki a középkorban, de csak szórványosan használták, és igen kevesen maradtak azok, akik ismerik is a rovásírásnak nevezett ábécét”.

Az erdőszengyeli ortodox egyház július 11-én az 1848-49-es szabadságharc során kivégzett 100 román vértanúnak kíván emlékművet állítani. A gond csak az, hogy a szabadságharcnak még a szele sem érintette Erdőszengyelt.

A parlamenti választások előtt 5 nappal a pozsonyi vár udvarán leleplezték Szvatopluk, a szlovákok első királyának lovas szobrát — ezzel a mondattal kezdte a Duna Televízió híradója június 7-én este azt a tudósítást, amely a szomszédos ország nemzeti-szocialista kormányfője által kezdeményezett szoborállítás avató ünnepségéről készült.

Újabb magyar került fel az úgynevezett szlovák történelmi hősök listájára. Wesselényi Ferencné, azaz Bosnyák Zsófia életnagyságú bronzszobrot kapott a felvidéki Nagysurányban — adta hírül ma az MTI. A hírügynökség beszámolójából kimaradt, hogy a szoborállítás kapcsán a szlovák történelemhamisítás újabb példájával szembesülhettünk.

A történelem és a történelemszemlélet a társadalmi és politikai háttér függvényében gyakorta kerül egymással ellentmondásos viszonyba, s ennek egyik fő oka a történelemkönyvek, valamint az iskolai történelemoktatás milyensége. A politikai indíttatású történetírás olyan múltat kreált, amivel egy átrajzolt és megszépített eredetet, származást vitt be egy társadalmi rétegről vagy csoportról a köztudatba, és ezzel a „kincstári optimizmussal” próbált önmagáról kedvező képet alkotni. A szlovák történetírásban a talán, esetleg, lehetséges, elképzelhető, minden valószínűség szerint kifejezések bizonyíték értékűek, így került be a szlovák alkotmány első mondatába a nagymorva hagyomány, és így lett országcímer az apostoli kettőskereszt.

Magyar előadók nélkül tartották meg csütörtökön az aradi napok keretében a város múltjával foglalkozó kutatók, történészek negyedik találkozóját, ráadásul a nemzetiségek létét és történelmét illetően csak utalásszerű megjegyzések hangzottak el.

css.php
FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!