Az 1918. október 31. és 1919. március 21. között eltelt néhány hónap eseményei alapjaiban változtatták meg a magyar történelem menetét. Az első világháború megrázkódtatásai, az Osztrák–Magyar Monarchia széthullása, a forradalmi mozgalmak és a belpolitikai zavargások, az egyre jobban éleződő társadalmi, gazdasági válság, a politikai életben dúló hatalmi harcok, s nem utolsó sorban az uralkodó elit egyes köreiben teret hódító határtalan pacifizmus szétzilálták a magyar társadalmat, amely így képtelen volt ellenállni a dunai birodalom és a történelmi Magyarország romjain születő utódállamok katonai agressziójának. A magyar társadalom szétesése és az államhatalom tragikus meggyengülése külpolitikai kiszolgáltatottsághoz és a nemzet védtelenségének tömegpszichózisához vezetett, ami később kommunista rendszerbe torkollott — s e társadalmi folyamat nagyban hozzájárult a tragikus trianoni békediktátumhoz. Az ezekben a hónapokban uralomra került és kormányzó politikai elitet a magyar nemzet emlékezete gróf Károlyi Mihállyal azonosítja, akit baloldali mítoszok szerint az ellenzék vezéreként, a köztársaság megteremtőjeként, földosztó grófként, horribile dictu meg nem értett zseniként is ismerhetünk. Más szemszögből úgy tűnhet, a „hasznos idióta” szerepét osztották rá, a legszigorúbb értékelés szerint tevékenysége kimeríti a hazaárulás fogalmát. Herczeg Ferenc szavaival: „szereplésével kiszámíthatatlan kárt okozott az országnak, és oly mérhetetlen gyalázatot hozott a nemzetre, amit vér és könnyek óceánja tudna csak lemosni.”

Tartalom

• Pacifizmusból proletárdiktatúrába — A Károlyi-kormány honvédelmi politikája
  Nagy Miklós Mihály
• „Soha többé katonát nem akarok látni!”
  Linder Béla és Károlyi Mihály elhíresült, 1918. november 2-án elhangzott beszéde
• Károlyi és Mackensen
  Takács Gyula
• Benešsel Magyarország ellen
  Gulyás László
• A Károlyi-kultusz nyomában
  Balogh Gábor
• Felvidéki pillanatképek – Lőcse
  Fazekas Krisztina
• Román tömegkivégzés Hódmezővásárhelyen 1919-ben
  Makó Imre
• Őrségi pillanatképek
• A Trianon Múzeum
• Titkosított jelentések Párizsból — Interjú Koszta Istvánnal
  Szakács Árpád
• Csehszlovákia — Az állam, amely elbukott (Dr. Mary Heimann könyvének recenziója)
  Éhn László
• Sírba vitt titkok — A Tisza-gyilkosság elkövetőinek utóélete
  Vincze Gábor
• Román terrorista merénylet Debrecenben
  Botlik József
• Marosvásárhelyi dosszié III. — A románok is alapos leckét kaptak…
  Tófalvi Zoltán
• Clemenceau magyar unokái

Felhasznált irodalom

Nagy Miklós Mihály: Pacifizmusból proletárdiktatúrába

• Böhm Vilmos: Két forradalom tüzében. Októberi forradalom, Proletárdiktatúra, Ellenforradalom. Verlag für Politik, München, 1923.
• Breit József: A magyarországi 1918/19. évi forradalmi mozgalmak és a vörös háború története. Grill Károly Könyvkiadóvállalata, Bp., 1929.
• Gratz Gusztáv: A forradalmak kora. Magyarország története 1918-1920. Magyar Szemle Társaság, Bp., 1935.
• Julier Ferenc: Az elmulasztott magyar függetlenségi harc 1918 végén I–III. In: Előörs, I/7 I/8 I/9 számok, 1928.
• Károlyi Mihály: Egy egész világ ellen. Gondolat, Bp., 1965.
• Linder Béla: Kell-e katona? A militarizmus csődje. Lantos A. bizománya, Bp., 1918.

Takács Gyula: Károlyi és Mackensen

• Francia diplomáciai iratok a Kárpát-medence történetéről 1918–1919. Szerk.: Ádám Magda, Ormos Mária. Akadémiai Kiadó, Bp., 1999.
• Barkóczy-Klopsch Béla: Mackensen vezértábornagy hadseregének átvonulása Magyarországon az összeomlás után. Stephaneum Nyomda és Könyvkiadó, Bp., 1923.
• Fogarassy László: Az öt hónapos fegyverszünet. Hadtörténelmi Levéltár TGY 2678.
• Galántai József: Az első világháború. Gondolat, Bp., 1980. 297–301. o.
• Haas György: A szabadság tábornoka. Bartha Albert élete. Kairosz, Bp., 2002.
• Hadügyminisztérium iratanyagának vonatkozó részei. Hadtörténelmi Levéltár PDF B/6.
• Károlyi Mihály: Az új Magyarországért. Válogatott írások és beszédek 1908–1919. Magvető, Bp., 1968.
• Minisztertanácsi jegyzőkönyvek. Magyar Országos Levéltár
• Kivonatok és jelentések Mackensen vezértábornagy hadseregére vonatkozólag. Hadtörténelmi Levéltár TGY 1775.
• Nyékhegyi Ferenc: A Diaz-féle fegyverszüneti szerződés. A páduai fegyverszünet. Magyar Mercurius, Bp., 2003.
• Ormos Mária: Padovától Trianonig 1918–1920. Kossuth, Bp., 1983.
• Vadász Sándor: Vix és Károlyi. In: Hadtörténelmi Közlemények, XVI/2 1969. 239–265. o.

Gulyás László: Benešsel Magyarország ellen

• Ádám Magda: A kisantant és Európa 1920–1929. Akadémiai Kiadó, Bp., 1989.
• Galántai József: A trianoni békekötés. Gondolat, Bp., 1990.
• Gosztonyi Péter: Károlyi Mihály mai szemmel. In: Politikusok, katonák, események. Szerk.: Gosztonyi Péter. Herp Verlag, München, 1989. 55–66. o.
• Gulyás László: Edvard Beneš: Közép-Európa koncepciók és a valóság. Attraktor, Máriabesnyő-Gödöllő, 2008.
• Hajdu Tibor: Károlyi Mihály. Kossuth, Bp., 1978.
• Herczeg Ferenc: Két arckép. Gróf Tisza István, gróf Károlyi Mihály. Auktor, Bp., 2005.
• Igor Lukes: Czechoslovakia between Stalin and Hitler. The diplomacy of Edvard Beneš in the 1930s. Oxford University Press, 1996.
• Károlyi Mihály: Hit illúziók nélkül. Európa, Bp., 1982.
• Károlyi Mihály levelezése I. 1905–1920. Szerk.: Litván György. Akadémiai Kiadó, Bp., 1978.
• Duna-völgyi barátságok és viták. Jászi Oszkár Közép-Európa dossziéja. Szerk.: Litván György, Szarka László. Gondolat, Bp., 1991.
• Litván György: Jászi Oszkár. Osiris, Bp., 2003.
• Mályusz Elemér: A vörös emigráció. Attraktor, Máriabesnyő–Gödöllő, 2006.

Balogh Gábor: A Károlyi-kultusz nyomában

• Károlyi Mihály: Egy egész világ ellen. Gondolat, Bp., 1965. (München, 1922.)
• Hajdu Tibor: Március Huszonegyedike. Kossuth, Bp., 1959.
• Hajdu Tibor: Károlyi Mihály. Kossuth, Bp., 1978.
• Emlékezés Károlyi Mihályra. Szerk.: Stier Miklós. Akadémiai Kiadó, Bp., 1976.
• Jemnitz János — Litván György: Szerette az igazságot. Károlyi Mihály élete. Gondolat, Bp., 1977.
• Krúdy Gyula: A kápolnai földosztás. Kultura, Bp., 1919.

Makó Imre: Román tömegkivégzés Hódmezővásárhelyen 1919-ben

• Az 1914–18. évi világháború hódmezővásárhelyi hősi halottainak emlékkönyve. Szerk.: Bibó Dezső, Fejérváry József. Hódmezővásárhely, 1938.
• Bóna József: Mindszent. In: Szentes. Szerk.: Nagy Imre. Bp., 1928.
• Fogarassy László: A Magyarországi Tanácsköztársaság katonai összeomlása. In: Történelmi Szemle, 1981/1. sz.
• Válogatott dokumentumok Csongrád megye munkásmozgalmának történetéből 1917–1919. Szerk.: Gaál Endre. MSZMP Csongrád Megyei Bizottsága, Szeged, 1969.
• Halmágyi Pál: Az idegen megszállás. In: Makó története 1849-től 1920-ig. Főszerk.: Tóth Ferenc. Makó, 2002.
• László Jenő: A forradalom története Hódmezővásárhelyen. Hódmezővásárhely, 1924.
• Liptai Ervin: Vöröskatonák előre! A magyar Vörös Hadsereg harcai 1919. Zrínyi, Bp., 1979.
• Ormos Mária: Padovától Trianonig 1918–1920. Kossuth, Bp., 1983.
• Szenti Tibor: Parasztvallomások. Gazdák emlékezése Hódmezővásárhelyről. Századvég, Bp., 2008.
• Tóth Ferenc: Apátfalva. Bp., é. n.

Vincze Gábor: Sírba vitt titkok — A Tisza-gyilkosság elkövetőinek utóélete

• Gróf Tisza István gyilkosai a hadbíróság előtt. Magyar Ház, Bp., 2002.
• Hegedűs Sándor: Egy politikai per kulisszatitkai. Kossuth, Bp., 1976.
• Komjáthy Miklós: Tisza-gyilkosság, Tisza-perek. In: História, 1986/5-6. sz.
• Péter László: Hová lett Sztanykovszky? In: Magyar Nemzet, 2006. május 27.
• Pölöskei Ferenc: A rejtélyes Tisza-gyilkosság. Helikon, Bp., 1988.
• Pölöskei Ferenc: A Tisza-gyilkosság jogi következményei. Előadás a XX. Század Intézet „Perek és összeesküvések” című konferenciáján, 2003. november 7-én.
• Sztanykovszky Tibor: A Katonatanácsról. In: Nagy idők tanúi emlékeznek (1918–1919). Összeáll.: Lányi Ernőné. Kossuth, Bp., 1958. 82–91. o.
• Tamáska Péter: Kik voltak, miért ölték meg? Tisza István gyilkosai és a felbujtók. In: Magyar Demokrata, 2009. november 4.

Botlik József: Román terrorista merénylet Debrecenben

• A Görög Szertartású Magyarok Országos Bizottságának programja és szervezete. Bp., 1898.
• A görög szertartású katholikus magyarok emlékirata XIII. Leo pápa Ő Szentségéhez. (Libellus memorialis Hungarorum graeci ritus catholicorum ad Sanctissimum Patrem Leonem XIII.) 1900.
• Aradi Victor: A rutén skizmapör. Világosság, Bp., 1914.
• Balogh Margit — Gergely Jenő: Egyházak az újkori Magyarországon 1790–1992. MTA Történettudományi Intézet, Bp., 1996.
• Botlik József: Hármas kereszt alatt. Görög katolikusok Kárpátalján az ungvári uniótól napjainkig (1646–1997). Új Mandátum, Bp., 1997.
• Emlékkönyv a görög szert.[artású] katholikus magyarok római zarándoklatáról. Budapest, 1901.
• Farkas Lajos: Egy nemzeti küzdelem története. Budapest, 1896.
• Hámori Péter: Székely–oláh görög katolikus sorstörténet. In: Regio, 2007. 2. sz. 189–194.
• Iratok a nemzetiségi kérdés történetéhez Magyarországon. II. köt. 1892-1900. Összegyűjt., jegyz.: Kemény G. Gábor. Tankönyvkiadó, Bp., 1956.
• Ivánka Endre: A görögszertartású magyarság múltja. Kolozsvár, 1942.
• Janka György: A hajdúdorogi külhelynökség története. In: Liturgikus örökségünk. Szerk. Ivancsó István. Nyíregyháza, 2002. 7-16.
• Miskolczy Ágost: A máramarosi skízma-per 1913-14-ben. 1-7. rész. In: Magyar Szemle, 1928. április-október.
• Olay Ferenc: A debreceni pokolgépes merénylet 15-ik évfordulójára. 38 áldozat. Milyen eszközökkel dolgoztak már a háború előtt az antant és barátai? In: Nagymagyarország, II/1 II/2 sz. 1929.
• Petrus Jenő: A magyarság önvédelme. A keleti rítusú egyház idegen nyelveinek beolvasztó hatása ellen. Debrecen, 1897.
• Pirigyi István: A magyarországi görögkatolikusok története. II. köt. Nyíregyháza, 1990.
• Pirigyi István: A görögkatolikus magyarság története. Bp., 1991.
• Pirigyi István: A debreceni bombamerénylet. 1–10. rész. In: Hajdú-Bihari Napló. 27–36. sz. 1995. február 1–11.
• Salacz Gábor: Egyház és állam Magyarországon a dualizmus korában 1867–1918. Aurora, München, 1974.
• Szabó Jenő: A görög katholikus magyarság utolsó Kálvária útja 1896–1912. Bp., 1913.
• Szabó Oreszt: A magyar oroszokról (ruthének). Bp., 1913.
• Vincze Gábor: Andrei Şaguna — egy politikai kalandor román főpap. In: Nagy Magyarország. I/4 sz. 2009. december, 56–59.

Tófalvi Zoltán: A románok is alapos leckét kaptak…

• Vincze Gábor: Marosvásárhelyi dosszié I-II. In: Nagy Magyarország. II/2 sz. 2010. április, 4–23.
• Kincses Előd: Marosvásárhely fekete márciusa. Püski, Bp., 1990.
• Fehér Könyv. Az 1990. március 19. és 20-i események Marosvásárhelyen. Püski, Bp., 1990.
• Gazda Árpád: Szatmárnémeti fekete márciusa — interjú Formanek Ferenccel. In: Krónika, 2010. április 14.
• Dorin Suciu: Post scriptum la o manipulare (Utóirat a manipuláláshoz). In: Cuvântul Liber, 2010. március 23.