Az 1918. október 31. és 1919. március 21. között eltelt néhány hónap eseményei alapjaiban változtatták meg a magyar történelem menetét. Az első világháború megrázkódtatásai, az Osztrák–Magyar Monarchia széthullása, a forradalmi mozgalmak és a belpolitikai zavargások, az egyre jobban éleződő társadalmi, gazdasági válság, a politikai életben dúló hatalmi harcok, s nem utolsó sorban az uralkodó elit egyes köreiben teret hódító határtalan pacifizmus szétzilálták a magyar társadalmat, amely így képtelen volt ellenállni a dunai birodalom és a történelmi Magyarország romjain születő utódállamok katonai agressziójának. A magyar társadalom szétesése és az államhatalom tragikus meggyengülése külpolitikai kiszolgáltatottsághoz és a nemzet védtelenségének tömegpszichózisához vezetett, ami később kommunista rendszerbe torkollott — s e társadalmi folyamat nagyban hozzájárult a tragikus trianoni békediktátumhoz. Az ezekben a hónapokban uralomra került és kormányzó politikai elitet a magyar nemzet emlékezete gróf Károlyi Mihállyal azonosítja, akit baloldali mítoszok szerint az ellenzék vezéreként, a köztársaság megteremtőjeként, földosztó grófként, horribile dictu meg nem értett zseniként is ismerhetünk. Más szemszögből úgy tűnhet, a „hasznos idióta” szerepét osztották rá, a legszigorúbb értékelés szerint tevékenysége kimeríti a hazaárulás fogalmát. Herczeg Ferenc szavaival: „szereplésével kiszámíthatatlan kárt okozott az országnak, és oly mérhetetlen gyalázatot hozott a nemzetre, amit vér és könnyek óceánja tudna csak lemosni.”
Tartalom
-
Pacifizmusból proletárdiktatúrába — A Károlyi-kormány honvédelmi politikája
Nagy Miklós Mihály
-
„Soha többé katonát nem akarok látni!”
Linder Béla és Károlyi Mihály elhíresült, 1918. november 2-án elhangzott beszéde
-
Károlyi és Mackensen
Takács Gyula
-
Benešsel Magyarország ellen
Gulyás László
-
A Károlyi-kultusz nyomában
Balogh Gábor
-
Felvidéki pillanatképek – Lőcse
Fazekas Krisztina
-
Román tömegkivégzés Hódmezővásárhelyen 1919-ben
Makó Imre
-
Őrségi pillanatképek
-
A Trianon Múzeum
-
Titkosított jelentések Párizsból — Interjú Koszta Istvánnal
Szakács Árpád
-
Csehszlovákia — Az állam, amely elbukott (Dr. Mary Heimann könyvének recenziója)
Éhn László
-
Sírba vitt titkok — A Tisza-gyilkosság elkövetőinek utóélete
Vincze Gábor
-
Román terrorista merénylet Debrecenben
Botlik József
-
Marosvásárhelyi dosszié III. — A románok is alapos leckét kaptak…
Tófalvi Zoltán
-
Clemenceau magyar unokái
Felhasznált irodalom
Nagy Miklós Mihály: Pacifizmusból proletárdiktatúrába
- Böhm Vilmos: Két forradalom tüzében. Októberi forradalom, Proletárdiktatúra, Ellenforradalom. Verlag für Politik, München, 1923.
- Breit József: A magyarországi 1918/19. évi forradalmi mozgalmak és a vörös háború története. Grill Károly Könyvkiadóvállalata, Bp., 1929.
- Gratz Gusztáv: A forradalmak kora. Magyarország története 1918-1920. Magyar Szemle Társaság, Bp., 1935.
- Julier Ferenc: Az elmulasztott magyar függetlenségi harc 1918 végén I–III. In: Előörs, I/7 I/8 I/9 számok, 1928.
- Károlyi Mihály: Egy egész világ ellen. Gondolat, Bp., 1965.
- Linder Béla: Kell-e katona? A militarizmus csődje. Lantos A. bizománya, Bp., 1918.
Takács Gyula: Károlyi és Mackensen
- Francia diplomáciai iratok a Kárpát-medence történetéről 1918–1919. Szerk.: Ádám Magda, Ormos Mária. Akadémiai Kiadó, Bp., 1999.
- Barkóczy-Klopsch Béla: Mackensen vezértábornagy hadseregének átvonulása Magyarországon az összeomlás után. Stephaneum Nyomda és Könyvkiadó, Bp., 1923.
- Fogarassy László: Az öt hónapos fegyverszünet. Hadtörténelmi Levéltár TGY 2678.
- Galántai József: Az első világháború. Gondolat, Bp., 1980. 297–301. o.
- Haas György: A szabadság tábornoka. Bartha Albert élete. Kairosz, Bp., 2002.
- Hadügyminisztérium iratanyagának vonatkozó részei. Hadtörténelmi Levéltár PDF B/6.
- Károlyi Mihály: Az új Magyarországért. Válogatott írások és beszédek 1908–1919. Magvető, Bp., 1968.
- Minisztertanácsi jegyzőkönyvek. Magyar Országos Levéltár
- Kivonatok és jelentések Mackensen vezértábornagy hadseregére vonatkozólag. Hadtörténelmi Levéltár TGY 1775.
- Nyékhegyi Ferenc: A Diaz-féle fegyverszüneti szerződés. A páduai fegyverszünet. Magyar Mercurius, Bp., 2003.
- Ormos Mária: Padovától Trianonig 1918–1920. Kossuth, Bp., 1983.
- Vadász Sándor: Vix és Károlyi. In: Hadtörténelmi Közlemények, XVI/2 1969. 239–265. o.
Gulyás László: Benešsel Magyarország ellen
- Ádám Magda: A kisantant és Európa 1920–1929. Akadémiai Kiadó, Bp., 1989.
- Galántai József: A trianoni békekötés. Gondolat, Bp., 1990.
- Gosztonyi Péter: Károlyi Mihály mai szemmel. In: Politikusok, katonák, események. Szerk.: Gosztonyi Péter. Herp Verlag, München, 1989. 55–66. o.
- Gulyás László: Edvard Beneš: Közép-Európa koncepciók és a valóság. Attraktor, Máriabesnyő-Gödöllő, 2008.
- Hajdu Tibor: Károlyi Mihály. Kossuth, Bp., 1978.
- Herczeg Ferenc: Két arckép. Gróf Tisza István, gróf Károlyi Mihály. Auktor, Bp., 2005.
- Igor Lukes: Czechoslovakia between Stalin and Hitler. The diplomacy of Edvard Beneš in the 1930s. Oxford University Press, 1996.
- Károlyi Mihály: Hit illúziók nélkül. Európa, Bp., 1982.
- Károlyi Mihály levelezése I. 1905–1920. Szerk.: Litván György. Akadémiai Kiadó, Bp., 1978.
- Duna-völgyi barátságok és viták. Jászi Oszkár Közép-Európa dossziéja. Szerk.: Litván György, Szarka László. Gondolat, Bp., 1991.
- Litván György: Jászi Oszkár. Osiris, Bp., 2003.
- Mályusz Elemér: A vörös emigráció. Attraktor, Máriabesnyő–Gödöllő, 2006.
Balogh Gábor: A Károlyi-kultusz nyomában
- Károlyi Mihály: Egy egész világ ellen. Gondolat, Bp., 1965. (München, 1922.)
- Hajdu Tibor: Március Huszonegyedike. Kossuth, Bp., 1959.
- Hajdu Tibor: Károlyi Mihály. Kossuth, Bp., 1978.
- Emlékezés Károlyi Mihályra. Szerk.: Stier Miklós. Akadémiai Kiadó, Bp., 1976.
- Jemnitz János — Litván György: Szerette az igazságot. Károlyi Mihály élete. Gondolat, Bp., 1977.
- Krúdy Gyula: A kápolnai földosztás. Kultura, Bp., 1919.
Makó Imre: Román tömegkivégzés Hódmezővásárhelyen 1919-ben
- Az 1914–18. évi világháború hódmezővásárhelyi hősi halottainak emlékkönyve. Szerk.: Bibó Dezső, Fejérváry József. Hódmezővásárhely, 1938.
- Bóna József: Mindszent. In: Szentes. Szerk.: Nagy Imre. Bp., 1928.
- Fogarassy László: A Magyarországi Tanácsköztársaság katonai összeomlása. In: Történelmi Szemle, 1981/1. sz.
- Válogatott dokumentumok Csongrád megye munkásmozgalmának történetéből 1917–1919. Szerk.: Gaál Endre. MSZMP Csongrád Megyei Bizottsága, Szeged, 1969.
- Halmágyi Pál: Az idegen megszállás. In: Makó története 1849-től 1920-ig. Főszerk.: Tóth Ferenc. Makó, 2002.
- László Jenő: A forradalom története Hódmezővásárhelyen. Hódmezővásárhely, 1924.
- Liptai Ervin: Vöröskatonák előre! A magyar Vörös Hadsereg harcai 1919. Zrínyi, Bp., 1979.
- Ormos Mária: Padovától Trianonig 1918–1920. Kossuth, Bp., 1983.
- Szenti Tibor: Parasztvallomások. Gazdák emlékezése Hódmezővásárhelyről. Századvég, Bp., 2008.
- Tóth Ferenc: Apátfalva. Bp., é. n.
Vincze Gábor: Sírba vitt titkok — A Tisza-gyilkosság elkövetőinek utóélete
- Gróf Tisza István gyilkosai a hadbíróság előtt. Magyar Ház, Bp., 2002.
- Hegedűs Sándor: Egy politikai per kulisszatitkai. Kossuth, Bp., 1976.
- Komjáthy Miklós: Tisza-gyilkosság, Tisza-perek. In: História, 1986/5-6. sz.
- Péter László: Hová lett Sztanykovszky? In: Magyar Nemzet, 2006. május 27.
- Pölöskei Ferenc: A rejtélyes Tisza-gyilkosság. Helikon, Bp., 1988.
- Pölöskei Ferenc: A Tisza-gyilkosság jogi következményei. Előadás a XX. Század Intézet „Perek és összeesküvések” című konferenciáján, 2003. november 7-én.
- Sztanykovszky Tibor: A Katonatanácsról. In: Nagy idők tanúi emlékeznek (1918–1919). Összeáll.: Lányi Ernőné. Kossuth, Bp., 1958. 82–91. o.
- Tamáska Péter: Kik voltak, miért ölték meg? Tisza István gyilkosai és a felbujtók. In: Magyar Demokrata, 2009. november 4.
Botlik József: Román terrorista merénylet Debrecenben
- A Görög Szertartású Magyarok Országos Bizottságának programja és szervezete. Bp., 1898.
- A görög szertartású katholikus magyarok emlékirata XIII. Leo pápa Ő Szentségéhez. (Libellus memorialis Hungarorum graeci ritus catholicorum ad Sanctissimum Patrem Leonem XIII.) 1900.
- Aradi Victor: A rutén skizmapör. Világosság, Bp., 1914.
- Balogh Margit — Gergely Jenő: Egyházak az újkori Magyarországon 1790–1992. MTA Történettudományi Intézet, Bp., 1996.
- Botlik József: Hármas kereszt alatt. Görög katolikusok Kárpátalján az ungvári uniótól napjainkig (1646–1997). Új Mandátum, Bp., 1997.
- Emlékkönyv a görög szert.[artású] katholikus magyarok római zarándoklatáról. Budapest, 1901.
- Farkas Lajos: Egy nemzeti küzdelem története. Budapest, 1896.
- Hámori Péter: Székely–oláh görög katolikus sorstörténet. In: Regio, 2007. 2. sz. 189–194.
- Iratok a nemzetiségi kérdés történetéhez Magyarországon. II. köt. 1892-1900. Összegyűjt., jegyz.: Kemény G. Gábor. Tankönyvkiadó, Bp., 1956.
- Ivánka Endre: A görögszertartású magyarság múltja. Kolozsvár, 1942.
- Janka György: A hajdúdorogi külhelynökség története. In: Liturgikus örökségünk. Szerk. Ivancsó István. Nyíregyháza, 2002. 7-16.
- Miskolczy Ágost: A máramarosi skízma-per 1913-14-ben. 1-7. rész. In: Magyar Szemle, 1928. április-október.
- Olay Ferenc: A debreceni pokolgépes merénylet 15-ik évfordulójára. 38 áldozat. Milyen eszközökkel dolgoztak már a háború előtt az antant és barátai? In: Nagymagyarország, II/1 II/2 sz. 1929.
- Petrus Jenő: A magyarság önvédelme. A keleti rítusú egyház idegen nyelveinek beolvasztó hatása ellen. Debrecen, 1897.
- Pirigyi István: A magyarországi görögkatolikusok története. II. köt. Nyíregyháza, 1990.
- Pirigyi István: A görögkatolikus magyarság története. Bp., 1991.
- Pirigyi István: A debreceni bombamerénylet. 1–10. rész. In: Hajdú-Bihari Napló. 27–36. sz. 1995. február 1–11.
- Salacz Gábor: Egyház és állam Magyarországon a dualizmus korában 1867–1918. Aurora, München, 1974.
- Szabó Jenő: A görög katholikus magyarság utolsó Kálvária útja 1896–1912. Bp., 1913.
- Szabó Oreszt: A magyar oroszokról (ruthének). Bp., 1913.
- Vincze Gábor: Andrei Şaguna — egy politikai kalandor román főpap. In: Nagy Magyarország. I/4 sz. 2009. december, 56–59.
Tófalvi Zoltán: A románok is alapos leckét kaptak…
