Történelemportál

A salgótarjáni leventék tragédiájára emlékezik a Hazajáró

Napjaink egyik legelismertebb és legnézettebb hazai gyártású értékteremtő sorozata a Hazajáró, „A magyar turisták honismereti magazinműsora” – ahogyan ők jellemzik magukat. Talán kicsit szerényen is, mert ennél sokkal több az, amit átadnak a kamerán keresztül, és messze nem csak a turistákat, természetjárókat kötik le. Olyanok ők nekünk, úgy kalandozunk velük, mint bő harminc évvel ezelőtt szüleink, felmenőink tették azt a Másfél millió lépés Magyarországon című sorozattal és Rockenbauer Pállal. A Hazajáró a következő epizódjában a Radnai-havasokba, a Horthy-csúcsra látogat, amely helyszín kapcsán természetesen a salgótarjáni leventékről is megemlékeznek. A nosza.info cikke.

Pillanatkép a forgatásról a Mosolygó-tó melletti emlékműnél (Forrás: Ruza Gyula, nosza.info)

A „Hazajáró” hétről-hétre bakancsot húz és nekiindul, hogy keresztül-kasul bebarangolja a Kárpát-medence varázslatos tájait és megismerje hazánk természeti- és kulturális értékeit, történelmi emlékeit és az ott élő emberek mindennapjait. Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján, Délvidéken, Muravidéken, Őrvidéken és belső-Magyarországon hol gyalog, hol szekérrel, kerékpárral vagy kenuval halad vándorútja során. A Kárpátok fenséges gerinceitől, várromokon, apró fatemplomokon és véráztatta harcmezőkön át, patinás városokig – megannyi magyar emlék kíséri a „Hazajáró” soha véget nem érő útját – olvashatjuk hitvallásukat a Duna TV oldalán.

1944. január 13-án egy honvéd százados vezetésével 15 salgótarjáni levente vágott neki Magyarország akkori legmagasabb pontjának, a Radnai-havasokban található Horthy-csúcsnak a meghódításához. A Mosolygó-tó katlanjánál azonban nem jutottak feljebb: egy levente kivételével mindnyájan egy lavina áldozatai lettek. A Hazajáró az ő emlékük előtt adózva látogatja meg Máramaros talán legszebb hegységét, a Keleti-Kárpátok legmagasabb, egyben a legtöbb alpesi vonást hordozó tagját – írják a 2013. április 28-án, vasárnap 13:35-kor a Duna TV-n bemutatandó epizód összefoglalójában.

A salgótarjáni központi temetőben járók mindjárt az első sor elején tizenkét, egymás mellett sorakozó sírt láthatnak, amelyek alatt 18 – 23 éves fiatalok nyugszanak. Minden helybeli, idősebb, fiatalabb, egyaránt tudja, kik pihennek itt. Bátor, merész vállalkozásra kész fiatalok, sielők, kinek ifjú élete maradt 1944. január 13-án délben a Radnai havasok 2305 méter magas, akkor Horthy-csúcsnak mondott Nagy Pietrosz orma közelében.

A kegyetlen természeti csapás, a lavina nem engedte, hogy céljukat elérjék: előtte, alig 50 – 60 méternyite, elsodorta őket…

Tizenhatan vágtak neki a végső útszakasznak és mindössze egy résztvevőnek sikerült kétségbeesett küzdelem után, szinte a csodával határos módon kiszabadulni a hótakaró alól.

Amikor elmegyek a sírok előtt, mindig nagy szomorúsággal olvasom fejfájukon neveiket: Bacsa Mihály, Vankó István, Juhász József, Huszár Béla, Vlacsil Jószef és Béla, Kojnok István, Fényszarusi József, Dombai Pál, Völgyvári Márton, Fehér Gyula, Bagyinszky János, Györe József.

Két társuk máshol pihen: Liptay Pál a helybeli református templom kriptájában, Orosz Imre a budapesti Farkasréti temetőben.

In memoriam… Kegyelettel gondolok rájuk. Emléküknek szeretnék áldozni tragikus vállalkozásukat megörökítő írásommal.

(Vertich József A fehér csúcs ostroma című művének bevezetője

A stáb meghívására a Salgótarjáni Hegymászó Club tagjai is részt vettek a forgatáson. A salgótarjániak a csúcson találkoztak a forgatócsoporttal, ahonnan együtt vonultak le a Mosolygó-tó katlanába, a baleset emlékére 2003-ban állított kopjafához, melyet közösen megkoszorúztak – többek között várhatóan ez is szerepel majd a vasárnapi epizódban.

A Nosza.info megragadta az alkalmat, hogy néhány kérdés erejéig megszólaltassa a nagyrabecsült alkotógárdát, kérdéseikre Kenyeres Oszkár, a műsor szerkesztője válaszolt.

– Mi volt a Hazajáró alapötlete, honnan indult az ötletelés ebben a témakörben?

– Korábban Moys Zoltán rendezővel volt egy olyan ötletünk, mellyel a Kárpátok főgerincének végigjárását örökítettük volna meg. Az stílusában lényegében teljesen olyan lett volna, mint a Másfél millió lépés Magyarországon volt annak idején. Aztán tovább gondolkodtunk – miközben a Duna TV-n épp kapóra jött egy ilyen tematikájú lehetőség – hogy, nagyon sokminden kimaradna, ha csak a főgerincet mutatnánk meg, ezért szóljon inkább a koncepció a Kárpátok egészének koszorújáról.

– Ha már szóbakerült: a közönség is úgy érzi, hogy a Másfél millió lépés Magyarországonnal egyenértékű dolgot alkottok. Érzékelitek ti ezt, jelzik ezt felétek is?

– Jelzik, igen. Ha valamivel egyáltalán össze lehet hasonlítani a koncepciót, akkor az tényleg a Másfél millió lépés Magyarországon. De mondhatom azt, hogy őket elődeinknek is tekintjük, és ezt próbáljuk is mindenhol elmondani, például a közösségi oldalunkon is található erre való utalás. A különbség viszont egyértelmű, hiszem mi a határon túli területekre fókuszálunk, azokat mutatjuk be, ezzel határozzuk meg saját, önálló arculatunkat.

– Nem is tervezitek, hogy határon belüli területeket mutassatok be?

– Van olyan táj(egység), melyet már meglátogattunk itthon, de a koncepció akkor is az volt, hogy azért került bele a határon inneni terület, mert az egy egységnek az innenső része. Például az Aggteleki-karszt. Megyünk a Kőszegi-hegységbe, annak is mindkét oldalán fogunk forgatni – értelemszerűen. De kifejezetten hazai epizódot nem tervezünk.

– Nem hagyhatom ki a kérdést, hogy terveztek-e például a Karancs – Medves vidékére jönni, hiszen a fenti sarokpontnak megfelel a mi vidékünk is…

– A közeljövőben még nem, de a hosszútávú terveinkben már ütemeztük a felkeresését ennek a tájegységnek is. Ez azt jelenti, hogy egy éven belül szeretnénk eljutni az említett vidékre. Egyébként hívtak is már minket, Salgótarjánból és a határ túloldaláról is érkezett már megkeresés, hogy nagyon szívesen fogadnának bennünket. Személyesen én is ismerem egyébként a nógrádi-, gömöri területeket és véleményem szerint is méltánytalanul kevesen találkoznak ezzel a vidékkel – többek között ezért is szeretnénk eljönni ide és bemutatni ezt a térséget is nézőinknek.

1 hozzászólás »

Írja meg véleményét, észrevételét!

Hozzászólás küldéséhez az Ön böngészőjének fogadnia kell az ún. sütiket. A hozzászólásokért a honlap üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azok semmilyen módon nem tükrözik az üzemeltető véleményét, álláspontját.

css.php
FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!