Történelemportál

A Bozsik-minta

A 19-20. század fordulóján élt és alkotott Kunszentmártonban Bozsik Kálmán fazekasmester, akinek jellegzetes díszedényei méltán váltak világhírűvé. Szecessziós és népies motívumokkal díszített kerámiái nemcsak Magyarországon voltak keresettek, a mester Európa számos országából kapott megrendeléseket, munkái ráadásul nemzetközi kiállításokon is sikerrel szerepeltek. A Bozsik-műhely 1968-ban megszűnt, és sokáig úgy tűnt, hagyományának nem is lesz folytatója. Bozsik Kálmán sajátságos formavilágát elevenítette fel a közelmúltban egy kunszentmártoni fazekasmester, sőt, az egykor világhírű kerámiák díszítése a helyi népművészeti egyesületnek köszönhetően kézimunkákon is megjelent.

Bozsik Kálmán 1872-ben született Kunszentmártonban. A korán árvaságra jutott fiút Kegyes Balázs fazekas fogadta örökbe, az ifjú Bozsik itt ismerkedett meg jövendő mestersége alapjaival. Tudását később Badár Balázs, az országszerte ismert mezőtúri fazekas műhelyében, valamint Ungváron gyarapította. Saját műhelyét Ungvárról hazatérve alapította, ahol eleinte egyedül, majd két fiával, Kálmánnal és Bélával, valamint számos tanulójával dolgozott. A nyersanyagot a helyi téglagyárból szerezték be, melyből korong és öntőformák segítségével készítették munkáikat: korsókat, vázákat, kulacsokat, dísztálakat, virágcserepeket, kályhacsempéket és épületdíszeket.

Bozsik Kálmán változatos forma- és mintavilágára nemcsak a Badár Balázsnál töltött tanulóévek tapasztalata, hanem a huszadik század elején virágzó szecesszió is erősen hatott. Színvilága gazdag, és meglehetősen egyéni volt. Az alapszín általában zsemleszínű vagy tört fehér volt, de előfordult barna, fekete és sötétzöld is. A motívumok körvonala mindig barna, a díszítés kék, bordó, zöld és sárga árnyalatokból állt. A Bozsik-kerámiák fő motívuma általában a hosszúkás formájú tulipán többszínű szirommal, ebből ágaznak el a karéjos levelek, amelyekhez kétoldalt szegfű vagy rózsa kapcsolódik, de gyakran feltűnik a félbe vágott gránátalma is. Bozsik Kálmán munkái nemcsak a környék vásárait hódították meg, hanem Európát is: a mester elismerő oklevelet szerzett a párizsi világkiállításon, 1906-ban aranyérmet nyert Milánóban, St. Louisból és Brüsszelből pedig bronzéremmel tért haza.

Bozsik Kálmán 1959-ben bekövetkezett halála után fiai vették át a műhely vezetését, mely akkor már a mezőtúri Agyagiparosok Háziipari Szövetkezetének egyik részlegeként működött. Az olcsó gyáripari termékekkel szemben azonban nehezen tudtak előnyt szerezni, így az utolsó években már csak kályhacsempéket készítettek. A műhely megszűntével hosszú időre megszűnt a fazekasipari tevékenység Kunszentmártonban. A Bozsik-hagyományt napjainkban élesztette újra Mucsi Ferenc fazekasmester, a városban működő Csenged Népművészeti Egyesület tagjai Ország László hímzőművész vezetésével pedig a kerámiák motívumait továbbgondolva páratlan szépségű kézimunkákat készítenek; 2010-ben például a kunszentmártoni templom kibővítésének és püspöki felszentelésének századik évfordulójára egy különleges miseruha készült a Bozsik-minták felhasználásával.

Mucsi Ferenc és a hímzők munkái eredményesen szerepelnek országos népművészeti megmérettetéseken. A Bozsik-mintás kerámiák és hímzések nemcsak Kunszentmártonban és környékén, hanem országszerte is egyre népszerűbbek.

A témáról bővebben: Pusztai Gabriella: Bozsik Kálmán fazekasmester. In: Múzeumi Levelek, 78–79. sz., Szolnok, 2003.

2 hozzászólás »

Írja meg véleményét, észrevételét!

Hozzászólás küldéséhez az Ön böngészőjének fogadnia kell az ún. sütiket. A hozzászólásokért a honlap üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azok semmilyen módon nem tükrözik az üzemeltető véleményét, álláspontját.

css.php
FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!