Történelemportál

Kora középkori falu az érsekség kertjében?

10-11. századi település nyomára bukkantak a régészek az egri érseki palota kertjének részleges feltárása során. Hogy Eger egyik kora középkori központjáról van-e szó, csak további feltárás tudná tisztázni – írja a műemlékem.hu magazin.

eger1

„Amikor a kutatást elkezdte a Visegrádi Mátyás Király Múzeum a Heves Megyei Múzeum megbízásából, mint a Magyar Nemzeti Múzeum Középkori szakmúzeuma, arra számítottunk, hogy egy késő középkori utca részletét sikerül majd feltárni. Késő középkori épületet nem találtunk, leszámítva egy valószínűleg a török korban épült és leégett faházat, azonban a fellelt kora középkori cserépanyag legalább ennyire fontos a település múltja feltárásának szempontjából” – mondta el a műemlékem.hu magazinnak Buzás Gergely, a Visegrádi Mátyás Király Múzeum igazgatója.

eger2A régészek azért remélték, hogy a késő középkori Eger egyik utcája futhatott a kertben, mert írásos adatok maradtak fenn arról, hogy amikor a püspökség (érsekséggé csak a 19. század elején emelték) a török hódoltság után visszaköltözött a városba, régi házakat kapott meg: ezekre épült a ma látható érseki palota. Mivel egy uniós program keretében a barokk épületet felújítják, sor kerülhetett a palotában a régészeti feltárásokra és a falkutatásokra, amely során találtak a barokk kornál korábbi épületrészleteket, több faragott, festett középkori kőre pedig másodlagosan beépítve bukkantak rá a palota falaiban.

„Logikus volt a feltételezés, hogy ha a mai palota egy hajdani házsorra épült, szemben vele visszabontott alapokat, vagyis egy másik házsort találunk majd” – jelentette ki Kováts István, a visegrádi Mátyás Király Múzeum munkatársa, feltárásvezető régész. „Azonban itt nem voltak késő középkori falak. Valószínű, hogy egyáltalán nem volt ezen a helyen késő középkori beépítés, ez a terület a mostani főutca házainak hátsó kertje volt. Persze mivel mi az érsekség megbízásából, a beruházás előtt kötelező feltárást végeztük el, csak a megadott helyen kutathattunk.”

A késő középkor hiányáért a kora Árpád-kori leletek jelenthetnek kárpótlást. A cseréptöredékekre két és félméteres mélységben találtak rá. „Az elsődleges vizsgálatok alapján a 10-11. századból származnak, pontosabban csak később lehet majd datálni őket” – jelentette ki Merva Szabina, kora középkoros régész. „A viszonylag nagy tömegük arra utal, hogy nem szórványleletről van szó, hanem egy településhez tartozhatnak.”

Írja meg véleményét, észrevételét!

Hozzászólás küldéséhez az Ön böngészőjének fogadnia kell az ún. sütiket. A hozzászólásokért a honlap üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azok semmilyen módon nem tükrözik az üzemeltető véleményét, álláspontját.

css.php
FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!