Történelemportál

Magyarok mérték fel Lendvát

Lendva 1920-ig a Magyar Királysághoz tartozott, történeti épületeit azonban csak 2000 után mérték fel és dokumentálták igazán részletesen. S nem szlovén, hanem magyar szakemberek – írja a műemlékem.hu magazin.

Lendva

Az 1905-ben megjelent, báró Forster Gyula és Gerevich Péter által szerkesztett és összeállított Magyarország műemlékei című kétkötetes felmérésben természetesen szerepel a magyar határtól légvonalban alig két kilométerre, ma Szlovéniában fekvő Lendva. Azaz akkori nevén Alsólendva, 87 százalékban magyarok lakta Zala megyei város. Az első (és egyben utolsó), a Kárpát-medence egészét érintő műemléki inventáriumban alig néhány pontba szedték Lendva épített örökségét: egy római dombormű az uradalmi tisztilak falában, a római katolikus plébániatemplom, az 1728-ban épített Szentháromság kápolna, néhány harang, valamint természetesen a vár.

„A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészettörténeti Tanszékének oktatói és hallgatói, s műemlékvédelmi szakértők 2000 szeptemberében kezdtek hozzá a település részletes felmérésének és dokumentálásának. A munkát a magyar kormány által 1998–99-ben a határon túli épített örökség dokumentálása és megóvása címmel elindított támogatási program keretében a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatta” – mondta el a műemlékem.hu-nak Sebestyén József, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) határon túli emlékekkel foglalkozó munkatársa. A szakember – aki a Kárpát-medencei megújuló épített örökségről 2010 őszén Pécsett a székesegyház altemplomában Közös tér – közös örökség címmel megnyitott kiállítás kurátora – hozzátette: összesen 45 épületről készült fénykép, leírás, homlokzati vázrajz, alaprajzi vázlat. Ezután választották ki azokat az épített emlékeket, amelyeket részletesen is felmértek.

Lendva

„Természetes, hogy több épített emléket találtak vizsgálatra méltónak, mint a Magyarország műemlékeinek összeállítói. Például a Fő utcán álló épületek a 19. század végén, 20. század elején szinte még kortársnak számítottak, ám mára már jelentős a történeti értékük, településképi szerepük is” – magyarázta Sebestyén József. A már korábban is jól ismert vár, a barokk templom és a kápolna mellett olyan értékekre is fényt derített a felmérés, mint a kápolna mellett lévő, feltétlenül védelemre méltó, már a 15. században is használt temető.

2 hozzászólás »

Írja meg véleményét, észrevételét!

Hozzászólás küldéséhez az Ön böngészőjének fogadnia kell az ún. sütiket. A hozzászólásokért a honlap üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azok semmilyen módon nem tükrözik az üzemeltető véleményét, álláspontját.

css.php
FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!