A Maniu-gárdisták által 1944. szeptember 26-án kivégzett 13 ártatlan áldozatról az idén is megemlékeznek Szárazajtán. Vasárnap, a délelőtti istentisztelet után a falu központjában található emlékműhöz vonulnak, ahol felelevenítik a szörnyű nap eseményeit, és elhelyezik a kegyelet koszorúit.
Vargha Mihály alkotását 1994- ben avatták fel
1944 szeptemberének elején a falu közelében tartózkodó német csapatok felvették a harcot a bevonuló román és szovjet csapatok ellen, és több román katona is elesett. A felelősséget a falu lakóira hárították, ezt torolták meg a németek kivonulása után a faluba érkező román szabadcsapatok. 1944. szeptember 26-án, miután két embert már hajnalban, saját otthonukban agyonlőttek, a falu 16 és 60 év közötti magyar lakóit az iskola udvarára terelték, ahol egy előzetesen összeállított lista alapján kezdődött el a mészárlás.
További hét embert végeztek ki a tömeg előtt, kettőt pedig, a 21 éves Nagy Sándort és testvérét, a 25 éves Nagy Andrást baltával lefejezték. A 45 éves Nagy D. József tíz lövés után is életben maradt, ő később hunyt el, míg a 38 éves Tamás Lászlóval az összegyűltek közé leadott sortűz végzett. A vérengzésről első alkalommal csak 1990-ben lehetett megemlékezni, ugyanakkor tartották – 46 év után! – az elhunytakat megillető egyházi temetési szertartást is.
Conflictele etnice 1848-49 (II) 18:52 | 26 Ianuarie
Alex
Iată lista evenimentelor documentate:
1848.06.02. Mihalt - Grănicerii secui împuşcă 12 ţărani români;
1848.09.11. Luna - Armata maghiară împuşcă 13 ţărani romăni;
1848.10.18. Sângătin - "Revoluţionarii" români măcelăresc 175 de maghiari în sat;
1848.10.20. Lunca Mureşului "Revoluţionarii" ucid 60 de maghiari;
1848.10.21. Alba Iulia - În timpul asediului cetăţii "revoluţionarii" români omoară 42 de civili maghiari în oraş
1848.10.21. Grindeni "Revoluţionarii" ucid 200 de săteni maghiari;
1848.10.23. Zlatna - "Revoluţionarii" conduşi de Petru Dobra atacă şi incendiază oraşul. După retragerea armatei maghiare 25 de civili sunt omorâţi. Maghiarii din oraş se retrag împreună cu armata către Presaca Ompoiului, unde, după ce s-au predat, 645 de civili, femei şi copii sunt măcelăriţi de români;
1848.10.24-11.08. Ocna Mureş "Revoluţionarii" întâi ucid 20 de maghiari, apoi după 2 săptămâni revin şi mai ucid 90 de maghiari;
1848.10.25 Bochia "Revoluţionarii" ucid 30 de maghiari;
1848.10.28-31 Cricău "Revoluţionarii" ucid 297 de maghiari în sat;
1848.10.29. Ighiu, Bucerdea Vinoasă şi Şard "Revoluţionarii" ucid în aceste trei sate într-o singură zi 330 de maghiari;
1848.11.13 Vinţu de Sus "Revoluţionarii" ucid 52 de civili maghiari;
1848.11.17. Ezeriş - o unitate maghiară condusă de haiducul Rózsa Sándor ucide 36 de români şi sârbi;
1848.11. 21–22 Geoagiu "Revoluţionarii" conduşi de Gh. Demian ucid 20 de civili maghiari;
1849.01-07. Aiud - "Revoluţionarii" români conduşi de Ioan Axente-Sever şi de preotul Simion Prodan ucid peste 1000 de maghiari. Astăzi una din străzile oraşului poartă numele de Ioan Axente;
1849.01.18. Benic - Sătenii români ucid 170 de maghiari în sat
1849.02.21. Stremţ - Oamenii prefectului Prodan ucid 10 maghiari;
1849.05.07-19. Abrud şi Roşia Montană - după încetarea luptelor între unităţile armate, sunt măcelăriţi aproximativ 1000 de civili maghiari