Történelemportál

1956. október 26.: kegyetlen sortüzek vidéken

1956. október 26-án több vidéki városban is sortüzek dördültek, az ÁVH emberei fegyvertelen tüntető tömegbe lőttek többek között Mosonmagyaróvárott, Esztergomban és Miskolcon is a nap folyamán. A sortüzek áldozataira emlékezünk a történtek rövid bemutatásával.

Tüntető tömeg Miskolcon 1956. október 26-án

Tüntető tömeg Miskolcon 1956. október 26-án

Mosonmagyaróvárott munkások, diákok, nők, gyermekek gyűltek össze és végigjárták a középületeket. Énekeltek, szavaltak, majd követelték a vörös csillagok eltávolítását a középületekről. Ezt még a pártbizottságon és a honvédségi laktanyánál is elérték. A tömeg ezt követően a határőr laktanyához vonult. Az itt szolgáló határőröket korábban Budapestre vezényelték, csupán a kiszolgáló személyzet maradt helyben. Kiegészítésükre Nagyatádról irányítottak át határőröket. Az egymást alig ismerő katonák parancsnoka Dudás István határőr százados lett. Ő parancsot kapott arra, hogy a laktanyát minden körülmények között védje meg, mert ott a nyugati határ biztosításához szükséges fegyvereket, lőszereket, sőt operatív iratokat tároltak. A laktanya felé vonuló fegyvertelen tüntetők közeledtére Dudás százados elébük ment, beszélt néhány tüntetővel, feltehetően eredménytelenül. Ezt követően az egyik tiszt pisztolyával a levegőbe lőtt, rögtön utána a határőrök tüzet nyitottak mind kézifegyvereikből, mind sorozatlövő fegyverekből. A tömeg pánikba esett és menekült. Ekkor egy második, semmivel sem indokolható sortűz is eldördült, sokan hátulról kapták a golyót. A sortűz áldozatainak emléktábláján 56 név szerepel: ipari tanulók, középiskolások, főiskolai hallgatók, munkásasszonyok, kubikusok nevei szerepelnek rajta.

Az esztergomi Sötétkapu

Az esztergomi Sötétkapu

Tragikus sortűz dördült el ezen a napon Esztergomban is. Az előző napi tüntetéstől felbolydult a város, kora hajnalban pedig a tüntetőkhöz csatlakoztak munkaszolgálatos katonák is, akik előtte még leverték laktanyájuk faláról a vörös csillagot. Reggel nyolckor a város tanárai és diákjai elindultak a Széchenyi térre, majd a városháza előtt tüntetést tartottak. Az erkélyről közben leengedték Rákosi gipszből készült szobrát, amit aztán összetörtek. Az esztergomi gépesített hadosztály egy harckocsiját a városházakörül összegyűlt tömeg feltartóztatta, a benne szolgálatot teljesítő katonák pedig átadták fegyvereiket. Ezt követően a körülbelül 5-600 fős fegyvertelenül tüntető tömeg a Sötétkapun át a hadosztály-parancsnokság elé akart vonulni, ahol fel akarták olvasni a pesti diákság 16 pontját. Amikor azonban a buszokon és gyalogosan tüntető tömegbe a hadosztály-parancsnokság ablakaiból kézifegyverekkel tüzet nyitottak rájuk. Elsőként a lyukas magyar zászlót lengető férfit lőtték le. A tömeg ekkor pánikba esett és menekült a helyszínről, az ÁVH-s katonák azonban utánuk lőttek. Az esztergomi ártatlan áldozatok számát 14 és 22 közé teszik, voltak akiket menekülés közben, hátulról öltek meg.

A mosonmagyaróvári sortűz áldozatai

A mosonmagyaróvári sortűz áldozatai

Október 26-án tragikus események színhelye volt Miskolc is. Itt is a reggeli órákban kezdődtek a tüntetések, sok száz ember jelent meg a rendőr-főkapitányság épülete előtt a letartóztatott egyetemisták szabadon bocsátását követelve. A békés tüntetés hangulatának ellenére mégis tragikus fordulatot vettek az események. Előbb egy rendőr a mennyezetbe lőtt, majd az épületet védő karhatalmisták az emeletről tüzet nyitottak a fegyvertelen tömegre és egy köteg kézigránátot dobtak közéjük. A tüntetők elmenekültek, kilenc halott és 58 sebesült maradt a helyszínen. A felbőszült tömeg még ugyanezen a napon betört a kapitányság épületébe, hét ÁVH-s tisztet meglincselt, holttestüket pedig felakasztották a szovjet hősi emlékműre.

Ugyanezen a napon Magyarország több más városában is – többek között Sátoraljaújhelyen, Nyíregyházán, Kecskeméten – belelőttek az ÁVH-sok a tüntető tömegekbe. A brutális megtorlások azonban nem vezettek eredményre, elkezdődött a menekülés a süllyedő hajóról. Október 26-a a forradalom történetének első döntő jelentőségű fordulata. A hatalom ekkor látta be első alkalommal, hogy puszta brutalitással nem lehet megtörni a fellázadt magyar nép ellenállását. Piros László belügyminiszter és Szerov altábornagy délutáni megbeszélése után megkezdték a rendszer ÁVH-s pribékjeinek rendőr-egyenruhába való átöltöztetését, hátha ezzel meg tudják előzni a további lincseléseket.

4 hozzászólás »

Írja meg véleményét, észrevételét!

Hozzászólás küldéséhez az Ön böngészőjének fogadnia kell az ún. sütiket. A hozzászólásokért a honlap üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azok semmilyen módon nem tükrözik az üzemeltető véleményét, álláspontját.

css.php
FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!