Felemás a szerb parlament határozata – nyilatkozta a Történelemportálnak Botlik József történész azzal kapcsolatban, hogy a szerb parlament a délvidéki magyarok ellen 1944–1945-ben elkövetett vérengzéseket elítélő nyilatkozatot fogadott el. A magyar és a szerb államfő június 26-án, szerdán közösen hajt fejet az áldozatok előtt.
Izgalmas, szellemi értelemben pedig nagyon gazdagon rétegzett könyvet írt Raffay Ernő történész Szabadkőműves béklyóban címmel Ady Endre és a hazai szabadkőművesség kapcsolatáról. A szerzővel Sinkovics Ferenc beszélgetett.
A Kárpátia Stúdió jelentette meg Bálint László egykori kémelhárító Évtizedeim a titkosszolgálatnál – Egy magyar kémelhárító emlékiratai című könyvét. A szerző nehezen szánta rá magát, hogy megírja memoárját.
Az 1848–49-es forradalom tulajdonképpen nem bukott meg, gyakorlatilag elvégezte a maga feladatait, az ekkor meghozott törvényeket soha többé nem lehetett visszavonni. Akkor sem, amikor a forradalom leverése után az osztrák hatalom megpróbálta – fejtette ki a Krónikának adott interjúban Egyed Ákos kolozsvári történész-akadémikus.
Készül a forgatókönyve a Hunyadi könyvsorozat filmes változatának, és továbbra is jó esély van arra, hogy 20-30 millió dolláros költségvetéssel az utóbbi évtizedek legnagyobb filmes vállalkozása jöjjön létre. A részletekről Bán Jánost kérdeztük, akinek Bán Mór néven publikált munkája adja az alapot a filmes kezdeményezéshez.
A szabadkőművesek radikális társadalmi változásokat kívántak, új Magyarországot, új nemzetet, új kultúrát akartak meghonosítani. Maguknak vindikálták a kultúra és a civilizáció hordozásának kizárólagos és megfellebbezhetetlen jogát, lenézve és megvetve mindazt, amit addig a magyar szellem felhalmozott.