Magyarország napjainkban történelmi mélypontra jutott. Végzetes lepusztulási lejtőn tart lefelé mind az anyagi és természeti értelemben vett vagyonok, mind a népesedési és egészségvagyon, mind az olyan szimbolikus vagyonok terén, mint a nemzet lelki, erkölcsi, szellemi „készletei”. Trianon nem egyetlen esemény, hanem a pusztító világerő működésének élő szimbóluma. És minden bizonnyal újabb és újabb „Trianonokkal” kell megtanulnunk a Magyarország felszámolására irányuló törekvésekkel való eredményes szembefordulás nemzetstratégiáját.
Jelentősen hozzájárult a századforduló eltorzult liberalizmusa a trianoni tragédiához — nyilatkozta a Nagy Magyarország magazinnak Raffay Ernő, aki segít megérteni Magyarország helyzetét a kor viszonyai között, s kitért arra is, hogy szerinte milyen lehetőségeink voltak a békediktátum korrigálására a 90-es években. A történész beszélt a két éve alapított Trianon Kutatóintézetről is.
A Szabolcs–Szatmár–Bereg Megyei Önkormányzat, Zajta község önkormányzata, illetve a helyi német kisebbségi önkormányzat a megyerendszer 1000. évfordulója alkalmából és Szent István királyra emlékezve ünnepséget szervez. Emlékoszlopot avatnak vitéz Gaál Lajos emlékére, akinek tettéről bővebben is olvashatnak a cikkben.
Kevesen tudják, hogy a közgazdasági gondolkodó, John Maynard Keynes a brit pénzügyminisztérium tanácsadójaként részt vett az első világháború utáni párizsi békekonferencián. A körvonalazódó végeredmény azonban annyira elborzasztotta, hogy otthagyta Párizst, és lejegyezte ellenvetéseit A békeszerződés gazdasági következményei című munkájában.
Amíg a szomszédos országok kommunista vezetői mind nacionalisták voltak, addig a magyarországi elvtársaik a nemzeti érdekek feladását választották. Cikkünkben arra is kerestük a választ, hogy miként viszonyult a kádári diktatúra Trianonhoz.