Történelemportál

Cikkek a teleki pál aktában

Gróf Teleki Pál híres Vörös térképe nem tudta ugyan megváltoztatni a határokat a párizsi konferencián, de a készítéséhez alkalmazott módszer számára nemzetközi elismerést hozott.

Magyarország számára 1941 tavaszán vált egyértelművé, hogy Horthy Miklós kormányzó és Teleki Pál miniszterelnök minden ellenkező óhaja ellenére a világháborúból nem lesz képes teljes mértékben kivonni magát. Az igazi trauma akkor érte a magyar felső vezetést, amikor Sztójay Döme követ Berlinből meghozta Hitler üzenetét.

1941. április 3-án önkezével vetett véget életének Dr. Teleki Pál gróf miniszterelnök, földrajztudós, egyetemi tanár, erdélyi földbirtokos, tiszteletbeli főcserkész, az MTA tagja.

Március 25-én pénteken jelenik meg a Nagy Magyarország történelmi magazin új száma, amely a Délvidék 1918 utáni helyzetét, illetve visszatérésének körülményeit mutatja be.

A tárgyalások eredményét augusztus 30-án rögzítették német és olasz nyelvű jegyzőkönyvben, amelyeket a két döntőbíró, valamint a magyar és román külügyminiszter – Csáky István és Mihail Manoilescu – írtak alá.

1940. augusztus 30-án a bécsi Belvedere-palotában a huszadik század legnagyobb magyar diplomáciai sikerét érték el. Ribbentropot és Cianót azonban nem a magyarság sorsa iránt érzett elkötelezettség vezette a határok megrajzolásánál. A kelet-európai térségben fenn akarták tartani a békét úgy, hogy Erisz almáját a két nemzet közé dobva biztosítsák mind Magyarország, mind Románia hűségét a háború során. Teleki Pál egész politikai pályafutását az igazságtalan trianoni diktátum revíziójának szentelte, ám tragikus módon ezt csak nemzetstratégiájának másik pillére, az önálló magyar külpolitikai mozgástér feláldozásával tudta megvalósítani.

FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!