Történelemportál

Cikkek a népirtás aktában

Felemás a szerb parlament határozata – nyilatkozta a Történelemportálnak Botlik József történész azzal kapcsolatban, hogy a szerb parlament a délvidéki magyarok ellen 1944–1945-ben elkövetett vérengzéseket elítélő nyilatkozatot fogadott el. A magyar és a szerb államfő június 26-án, szerdán közösen hajt fejet az áldozatok előtt.

A Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944–45 Alapítvány reméli, hogy a több mint hat évtizede várt bocsánatkérés és az államelnöki főhajtás alkalmából hivatalosan is kimondják végre, hogy 1944–45-ben az őshonos magyarság ellen tudatos népirtás zajlott a Délvidéken.

Az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének kizárásáról szóló törvény alapján, két jobbikos képviselő feljelentése nyomán az ügyészség büntetőeljárást indított a titóista partizánok által 1944–45-ben elkövetett délvidéki magyarirtás ügyében.

Szeptember 21-én, szerdán este 19 órakor Szentendrén, a Polgármesteri Hivatal Dísztermében (Városház tér 3.) mutatják be Horváth M. Orbán a délvidéki magyarirtás egyik tragikus fejezetéről szóló könyvét.

Miközben az 1942-es hideg napokért felelős magyar katonai vezetőket kivégezték, addig a sokkal brutálisabb 1944–45-ös szerb partizánakciók kitervelői és végrehajtói máig Szerbia hősei, kitüntetéseiket senki sem vonta vissza – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjújában Bank Barbara történész.

A Sajkás-vidéki Csúrog egykori dögtemetőjében, 1944 őszén ártatlanul kivégzett több száz magyar tömegsírjánál tizennyolcadik alkalommal tartottak keresztavatást. Eddig ugyanis egy kivételével rendre minden évben kidöntötték a kereszteket és összetörték a márvány emléktáblát is.

FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!