A tavalyi 160 éves évfordulóhoz képest idén a nagyenyedi magyarság szerényebb keretek között emlékezett meg az 1849-ben történtekről. A Vártemplomban Pópa Tibor református lelkész prédikációjába beleszőtte az akkori eseményeket és azok tanulságait. Elhangzott: az a nap a szabadságharc legnagyobb magyar civil vesztesége volt.
Elkezdődött az Aradi Ereklyemúzeum sokáig rejtve őrzött 1848-49-es gyűjteményének restaurálása, rendszerezése és népszerűsítése. A munkálatokat magyar és román szakemberek közösen végzik majd el, európai uniós segítséggel. A projekt előreláthatólag 2010. november 30-ig tart.
Knézich Károly honvédtábornoknak az 1849. augusztus 23-i gyulai fegyverletételkor kettétört szablyája is látható a Békés Megyei Munkácsy Mihály Múzeumban, ahol a márciusban indult országos kiállítássorozat részeként csütörtökön nyílt tárlat az 1849-es dicsőséges tavaszi hadjáratról.
1849. október 6.: a magyar történelem egyik leggyászosabb napja. A tizenhármakat, az 1848-49-es szabadságharcban hősiesen küzdő magas rangú katonai vezetőit végezték ki Aradon a császár pribékjei. Reggel hét óra magasságában a kötél általi halálra ítéltetett tábornokokra emlékezünk.
1849. október 6.: a magyar történelem egyik leggyászosabb napja. A tizenhármakat, az 1848-49-es szabadságharcban hősiesen küzdő magas rangú katonai vezetőit végezték ki Aradon a császár pribékjei. Elsőként a reggel fél hatkor a golyó által halálra ítéltek és kivégzett hősökre emlékezünk.
1849. október 6.: a magyar történelem egyik leggyászosabb napja. A tizenhármakat, az 1848-49-es szabadságharcban hősiesen küzdő magas rangú katonai vezetőit végezték ki Aradon a császár pribékjei. Rájuk emlékezünk a mai napon.
