Történelemportál

Ságvári egy demokráciában vállalhatatlan

Rovatok: Tallózó

Ságvári Endre egy demokratikus országban nem lehet példakép – mondta Vincze Gábor, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark történésze az MTI-nek.

Demokráciában nem lehet követendő hagyomány, ha valaki egy diktatúra ellen egy másik diktatúra elkötelezett híveként harcolt – szögezte le a történész azzal kapcsolatban, hogy a közelmúltban vita bontakozott ki a szegedi Ságvári Endre Gyakorlógimnázium elnevezéséről.

Vincze Gábor

Vincze Gábor

Vincze Gábor emlékeztetett arra, hogy Ságvári Endre a második világháború időszakában a Moszkvából irányított Kommunisták Magyarországi Pártjának tagja, majd középvezetője volt. A pártnak a fennálló államrend megdöntése volt a deklarált célja.

A Kádár-korszak utolsó évtizedét leszámítva kötelező dogma volt, hogy csak egy maroknyi magyar kommunista szállt szembe Hitlerrel, holott a valóságban a magyar antifasiszta harcnak voltak demokratikus, polgári résztvevői is. Így például Bajcsy-Zsilinszky Endre és a hozzá kapcsolódó katonai ellenállás, Kiss János altábornagy vagy Tartsay Vilmos – mondta a szakember.

De még a kommunisták körében is voltak olyan szerveződések, amelyek nem fogadták el a sztálinista vonalat, a moszkvai irányítást, ilyen volt Demény Pál és Weisshaus Aladár csoportja. Jellemző, hogy az 1945-ös „felszabadulás” után nem sokkal mindketten börtönbe kerültek – tette hozzá a történész.

Nincs pontos információ arról, hogy Ságvárinak mi lehetett a véleménye például az 1939-es, Kelet-Európát szovjet és német érdekszférára osztó Molotov–Ribbentrop-paktumról, amely többek között Lengyelország szovjet–német felosztásához és a három balti állam sztálini Szovjetunió általi bekebelezéséhez vezetett. De mivel Ságvári ezt követően lett a párt tagja, feltehető, hogy azonosult ezzel a diktatórikus, a nemzeti önrendelkezést semmibe vevő politikával, amelynek egyenes folytatása volt a jaltai világrend, benne Magyarország évtizedekig tartó szovjetizálása.

Ságvári tragikus halála, az, hogy az ország német megszállásakor magyar detektívekkel vívott tűzharcban vesztette életét, nem homályosíthatja el azt a tényt, hogy hithű sztálinista volt, ezért semmi ok arra, hogy egy demokratikus országban példaképként állítsák a fiatalság elé – szögezte le Vincze Gábor.

A történész szerint a szovjet mintákat, például Oleg Kosevoj és Zója, a partizánlány hazug legendáját követte Ságvári Endre magyarországi kultuszának kialakítása és ennek részeként 1955-ben a szegedi gimnáziumra ráerőltetett névadás. Az 1956-os forradalom alatt és utána néhány hónapig Hunyadi János nevét viselte az intézmény, ami egy lehetséges megoldás lehet ma is, ha vállalható hagyományt keresnek az érintettek – tette hozzá.

A Ságvári gimnázium elnevezéséről Szávay Istvánnak, a Jobbik alelnökének felvetésére bontakozott ki vita. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára egy képviselői kérdésre adott válaszában közölte, hogy megváltoztatják az iskola elnevezését, mert egy demokratikus országban nem lehet példakép, aki diktatúra kiépítéséért harcolt. A gimnázium új névadóját a helyi közösség szempontjaira tekintettel találják meg. Az államtitkár a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalására hivatkozott, amely szerint Ságvári Endre neve a kommunista áldozatvállalás jelképe lett, ezért közterület elnevezésére róla nem ajánlott.

A kommentelés átemenetileg kikapcsolva. Az eddigi hozzászólások megvannak, csak nem látszanak.
FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!