Történelemportál

120 éve született Szent-Györgyi Albert

Rovatok: Emlékezet, Portré

1893. szeptember 16-án Budapesten született nagyrápolti Szent-Györgyi Albert orvos, biokémikus, a C-vitamin felfedezője, az első és máig egyetlen magyar tudós, aki a világ legrangosabb tudományos elismerését, a Nobel-díjat Magyarországon dolgozva, hazai eredményeiért nyerte el.

1917-ben diplomázott, külföldön folytatott biológiai, gyógyszertani, bakteriológiai tanulmányokat, majd Cambridge-ben kémiai doktorátust szerzett, s megismerkedett az elektronfizikával, a kvantummechanikával is. Első tanulmánya a sejtlégzés mechanizmusával foglalkozott, kísérletekkel igazolta az oxidáció-redukció elektronátadási folyamatát. 1928-ban tért haza, s elvállalta a román megszállás után Szegedre költöztetett kolozsvári M. Kir. Ferenc József Tudományegyetem biokémiai tanszékének vezetését.

1920-ban nevezték el C-vitaminnak azt az akkor még ismeretlen tápanyagkomponenst, amelynek hiánya a skorbutot, az egyik legrégebben ismert hiánybetegséget okozza. Szent-Györgyi Albert szegedi munkatársával, Joseph Svirbely magyar származású amerikai kémikussal folytatott kísérletei nyomán azonosította a hexuronsav nevű vegyületet a C-vitaminnal. Felfedezésüket 1932. április 15-én tették közzé, Szent-Györgyi javaslatára a hexuronsavat a skorbut elleni hatásra utalva aszkorbinsavnak nevezték el.

1937-ben Szent-Györgyi Albertnak ítélték az orvosi Nobel-díjat „a biológiai égési folyamatok terén tett felfedezéseiért, különös tekintettel a C-vitaminra és a fumársav katalizátor szerepére”.

1947-ben egy svájci útján kapta a hírt, hogy ismerőseit, Zilahy Lajos írót és Ráth István gazdasági szakembert letartóztatta az ÁVO. El tudta érni szabadon bocsátásukat (hamarosan mindketten az USA-ba települtek), de Magyarországra már nem tért vissza. A massachusettsi Woods Hole-ban telepedett le, ahol folytathatta munkáját. Rendszeres vendége volt 1948-ban emigrált barátja, Bay Zoltán fizikus, de többször megfordult nála Neumann János is. 1976-ban tagja volt a Szent Koronát hazahozó amerikai delegációnak.

Szent-Györgyi Albert 93 éves korában, 1986. október 22-én hunyt el Woods Hole-ban. Emlékét Szegeden szobor, mellszobor és emléktábla őrzi, nevét viseli az itteni egyetem Klinikai Központja, valamint számos iskola az országban. A Tisza-parti városban állandó kiállítás mutatja be a tudós hagyatékát, személyes tárgyait, munkaeszközeit és a Nobel-díj másolatát. 2012 Szent-Györgyi-emlékév volt Magyarországon.

A kommentelés átemenetileg kikapcsolva. Az eddigi hozzászólások megvannak, csak nem látszanak.
FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!