Történelemportál

250 éves a győri Szent László-körmenet

Rovatok: Hagyomány

Szent László hermáját 1607 óta őrzik a győri székesegyházban. Az ereklyét addig is komoly kultusz övezte, amely az 1763-as földrengés után bontakozott ki igazán és vált Győr sajátjává. A város azóta minden év június 27-én kiemelkedő egyházi eseménynek ad otthont, mely során szentmisével és körmenettel tisztelegnek Szent László előtt. Az első körmenet megtartásának 250. évfordulójára kétnapos ünnepségsorozattal emlékezik a győri egyházmegye, ahol az egyházi események mellett különféle kulturális programokkal, könyv- és DVD-bemutatóval, konferenciával, hangversennyel várják a látogatókat.

Szent László hermája

Szent László hermája

Szent László ereklyéje különös módon vészelte át a történelem viharait. A király koponyáját 1192-es Váradon történt szentté avatása során választották el testétől, és helyezték egy mellszobor alakú ereklyetartóba. Az eredeti tartó a váradi székesegyház sok más kincsével együtt az 1406-os tűzvészben megsemmisült, ám a koponya ennek ellenére sértetlen maradt. Ekkor készült el Zsigmond király kérésére a mai herma, mely szintén csodával határos módon vészelte át a váradi székesegyházban 1443-ban bekövetkezett falomlást.

Az 1550-es évek egyre súlyosabbá váló felekezeti villongásai elől a váradi káptalan a Báthoryak ecsedi várába menekítette a hermát, ellenben a szent csontjai Váradon maradtak, prédájává válva az 1565-ben a székesegyházat megrongáló protestáns katonáknak. A tizenöt éves háború idején Náprági Demeter püspök őrizte az időközben az erdélyi püspökség tulajdonába került hermát, mely Prágába, Pozsonyba, Veszprémbe, majd Győrbe követte a főpásztort. Náprági végrendeletében a győri káptalanra hagyta minden vagyonát, beleértve Szent László-ereklyét is.

A hermát már ekkor számos zarándok kereste fel Győrben, de a maihoz hasonló kultusz elterjedése az 1743–1783 között működő Zichy Ferenc püspökhöz köthető. Zichy püspöksége idején egy komoly természeti csapás sújtotta Győrt: 1763. június 27-én vihar támadt, melyet másnap erős földrengés követett, amelyben több épület súlyosan megrongálódott. A püspök ekkor a nagyobb pusztítás elkerüléséért háromnapos könyörgést rendelt el, amelyet Oltáriszentséggel felvonuló körmenet zárt le. Július 9-én erős utórengés rázta meg a várost, másnap újabb körmenet vonult végig a városon, azonban ekkor az Oltáriszentség helyett a Szent László-hermát hordozták. A veszély elmúlását Szent László csodájának tekintették, Zichy püspök ekkor rendelte el „örök időkre”, hogy minden év június 27-én a herma hordozásával körmenetet tartsanak Szent László tiszteletére. Az „örök időket” II. József egyházellenes intézkedései, de még a Tanácsköztársaság és a kommunista diktatúra sem tudta megtörni, csupán korlátozni.

A rendszerváltás óta a Szent László-körmenet újra az egész város ünnepe, melyhez legtöbbször nagyszabású esemény kapcsolódik: 2007-ben például háromnapos ünnepségsorozattal és tudományos konferenciával emlékeztek a herma Győrbe érkezésének 400. évfordulójáról, 2012. június 27-én pedig a Szent Jobb is Győrbe látogatott, így két nemzeti ereklyénket együtt hordozta a körmenet. A kerek évforduló tiszteletére 2013-ban szintén sokszínű programokkal emlékeznek Szent Lászlóra, melyekről bővebb információ a győri egyházmegye honlapján olvasható.

A kommentelés átemenetileg kikapcsolva. Az eddigi hozzászólások megvannak, csak nem látszanak.
FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!