Történelemportál

A legnagyobb magyar vonatszerencsétlenség: Herceghalom 1916

Rovatok: Tallózó

Ferenc József temetésének másnapján borzalmas szerencsétlenség híre rázta meg a magyar közvéleményt: a Bécsből jövő gyorsvonat Herceghalom állomáson összeütközött a Grazba tartó személyvonattal. A baleset 72 halálos áldozatot követelt, és több mint 180-an megsérültek. Ez volt a magyar vasút történetének egyik legtragikusabb, legtöbb halálos áldozattal járó vasúti balesete.

1916. november 30-án, a király temetésére gyászolók tömege gyűlt össze Bécsben a Monarchia mindend vidékéről. Sokan érkeztek Magyarországról is, a magyar előkelőségek színe-java képviseltette magát a temetésen. A gyászolók többsége vonattal érkezett és távozott, azonban a vasút nem készült fel megfelelően ennyi ember utaztatására, a menetrend szerinti gyorsvonatokon kívül számos különvonat és mentesítő járat nehezítette a közlekedést. A szerencsétlenül járt budapesti gyors indulása is egy különvonat miatt csúszott, valamint amiatt, hogy számos különkocsit csatoltak az amúgy is túlzsúfolt szerelvényre. A vonat a menetrend szerinti 19 óra 20 perc helyett fél óra késéssel indult Budapestre, s késését útközben csak növelte, hogy Komáromban Hazai Samu honvédelmi miniszter nem akart éjszaka érkezni Budapestre, emiatt különkocsiját lekapcsolták a szerelvényről.

A szokatlan forgalmi helyzetnek a vasutasok sem álltak a magaslatán. A herceghalmi forgalmi irányító végzetes hibát követett el, mikor úgy döntött, előre engedi a már másfél órás késésben lévő grazi személyvonatot. Miután a Bécsből érkező különvonat elhaladt, szabad jelzést adott a személyvonatnak, ám az a nagy terheltség miatt csak nehezen tudott elindulni az állomásról. A hosszú szerelvénynek az állomás Győr felőli végén eső váltón kellett volna visszatérnie a menetirány szerinti helyes vágányra, mikor szemből nagy sebességgel megérkezett a bécsi gyorsvonat. A mozdonyvezető túl későn észlelte, hogy a vágány foglalt előtte, és 76 km/h-s sebességgel csapódott az állomásról kihaladó személyvonat hátsó kocsijába, melyeket a mozdony maga alá gyűrt. A mozdony után kapcsolt szalonkocsik egymásba csúsztak, és darabokra törtek. A sok halálos áldozatot a kocsik szerkezete okozta, ugyanis a fából készült járművek szétszakadva gyakorlatilag felnyársalták az utasokat. A sebesültek és a holttestek kiszabadítása napokig tartott. A mentést végző katonák reggel hét órakor emelték ki a roncsok alól Thallóczy Lajosnak, a megszállt Szerbia polgári kormányzójának holttestét. Thallóczy kocsiját közvetlenül a mozdony után kapcsolták, mely az ütközéskor darabjaira hullott és felborult. A politikus súlyos fejsérülést szenvedett, ez vezetett halálához. „A törvényszéki orvostan intézetében holtan fekszik a tiszta fémlapon Thallóczy Lajos – írta másnap a Budapesti Hírlap. – Mint egy napszámos, aki leesett az építőállványról. Mint egy búskomor szerelmes, aki golyót röpített a fejébe.”

A balesetet széles körű vizsgálat követte, amely során három súlyos hibát állapított meg a bizottság. Az elsőt a győri forgalomirányítás követte el, mivel a különvonat és a menetrend szerinti gyorsvonat indítása között mindössze öt perc különbséget hagyott. A második hibáért a herceghalmi állomásfőnököt tették felelőssé, aki nem mérte fel, hogy az utasokkal zsúfolt személyvonat nem képes olyan gyorsan elhagyni az állomást, hogy a gyorsvonat érkezte előtt átérjen a váltón. A harmadik hiba a gyorsvonat mozdonyvezetőjének figyelmetlensége volt: későn észlelte az állomás jelzőjének tilos jelzését.

Az áldozatokat a szomszédos Bia temetőjében helyezték örök nyugalomra. A tragédia emlékét Herceghalomban tábla és gesztenyefaliget őrzi.

A kommentelés átemenetileg kikapcsolva. Az eddigi hozzászólások megvannak, csak nem látszanak.
FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!