Értékes információkkal gazdagodtak a régészek, és ezáltal Gyergyószentmiklós város is, a Both-váránál végzett kutatások során. Sem a vár keletkezéséről, sem pedig lerombolásáról nincsenek írásos adatok, az 1960-as években végzett ásatások viszont alátámasztják a helyi népi hiedelmet, miszerint itt valamikor egy vár állt. Ennek hitelesítéséért 2009-ben kutatási munkálatokat kezdtek el a régészek. A feltárások most is zajlanak.
Több monda is fűződik a Gyergyószentmiklós Gyilkostó felőli kijáratánál található Both-várához. Az egyik monda szerint a vár első tulajdonosa Hiripné özvegyasszony volt, egy másik pedig arról tesz említést, hogy a XVII. század végén Both András királybíró lakta családjával – a közhiedelem szerint ettől az időtől kezdve lett Both-vára a neve. Orbán Balázs a Székelyföld leírásában adatokkal szolgál ugyan, ám építésének idejéről nincsenek írásos említések.
Tarisznyás Márton és Székely Zoltán régészek az 1960-as években kutatásokat végeztek a valamikori vár területén. Munkájukról mindössze néhány soros tanulmány és jelentés maradt fenn, innen tudható, hogy ők az öt nap alatt feltárt falmaradványok és leletanyag alapján a XV–XVI. századra keltezték a várat. Meghatározásuk szerint a vár a helyi lakosság számára menedékként szolgált, ám nem derült fény a leletanyag és a falak egymáshoz való viszonyára.
Az 1960-as években történt ásatások hitelesítése, a kronológia tisztázása miatt 2009-ben újabb feltáró munkálatoknak láttak neki. A Tarisznyás Márton Múzeum régésze, Demjén Andrea vezetésével zajló munkálatok minden fázisa tartogat újdonságokat. „Előbb az 1960-ban ásott egyik szelvényt nyitottuk újra, ekkor derült ki, hogy a kerítőfal méretei nem egyeznek meg a Tarisznyásék által feljegyzett adatokkal. A másfél méteres falak helyett 2,20–2,50 cm szélességű falakat találtunk, az építési technika is teljesen eltér a korábban jegyzettől. A belső és külső falsíkot hasított kövekkel, a közöttük lévő részt habarcsos mésszel rögzített kövekkel rakták ki” – magyarázza az új feltárásokat Demjén Andrea.
Szintén az újonnan végzett kutatások bizonyítják egy torony létét, melynek építési technikája teljesen eltérő a kerítőfalétól. „A torony aljában, az égésrétegből előkerült kerámiatöredékek alapján állíthatjuk, hogy a XIII. század vége előtt már állt a torony. A kerítőfalat sajnos nem sikerült keltezni, vélhetően jóval később épülhetett, mint a torony, de építési idejének behatárolásához további kutatásokra van szükség” – magyarázza a régész. Egyelőre nem sikerült beazonosítani annak a frissen feltárt, kőből készült támpillérnek az építési idejét sem, melyet a régészek a torony északi falánál találtak. Feltételezések szerint leomlott fal javítására szolgált, mindenképp később épült, mint a torony.
Gyergyószentmiklós történelmére vonatkozóan hatalmas jelentősége van annak, hogy XIII. századi építkezés maradványai kerültek felszínre, az egykori vár feltételezett rendeltetése az akkori társadalmi rétegződésekre is bizonyítékként szolgálhat. „Nem lehet teljes bizonyossággal meghatározni, hogy mi lehetett a vár funkciója. Székelyföldi magánföldesúri várakkal egyre gyakrabban számol a kutatás, habár építőik kilétére, valamint a várak területének birtokjogi hovatartozására nincsen adat. Jellegét, formáját és elhelyezkedését tekintve kézenfekvőnek tűnik, hogy a várat egy tehetősebb főember magánvárának tekintsük. A feltehetően többszintes torony szükség esetén megfelelő védelmet biztosított. A vár szórványos leletanyaga arra utal, hogy alapvetően ritkán volt használatban, nemesi lakójának állandó rezidenciája feltehetően a település belterületén lehetett. Úgy tűnik, hogy Gyergyó vidékén a XIII. században létezhetett egy magánbirtok olyan társadalmi elittel az élen, akinek valószínűleg a presztízskérdés mellett volt egy komoly gazdasági potenciálja a torony megépítésére” – magyarázza a régész. A szakember tájékoztatása szerint a Both-vári ásatásnak rendkívüli jelentősége van Gyergyószék történetében, mivel a napvilágra került leletek és vármaradványok a középkori, az Árpád-kori Gyergyószentmiklós településének első tárgyi bizonyítékai, és ha homályosan is, de betekintést nyújtanak a terület korai társadalomtörténetébe is.
A Hargita Megye Tanácsának Műemlékvédelmi Közszolgálata, a Pro Múzeum Egyesület, valamint a Tarisznyás Márton Múzeum által támogatott kutatómunka a hétvégén lezárul, a leletek a múzeumba kerülnek, a falakat visszatemetik – közölte Demjén, hozzátéve: a kutatás lényege tulajdonképpen egy jövendőbeli rekonstrukció, hogy a vár maradványait turistalátványosságként mutathassák be.