Alapos meglepetést okozott, amikor sokszorosára felnagyították Eger legismertebb metszetét, amelyet a könyvek 1617-es dátummal jegyeznek. A Georg Hoefnagel által jegyzett rajz mesélni kezdett, és mind a keletkezéséről, mind az egri állapotokról vallott.

– A XVI. század végi Eger leghitelesebb ábrázolásával van dolgunk. A metszet felnagyítása még a történészeknek is okozott kellemes meglepetést – meséli dr. Csiffáry Gergely történész. – A köztudatban az terjedt el, hogy a várost 1617-es állapota szerint ábrázolja ez a kép, bár a tornyon olvasható dátum, 1588, eddig is ismert volt. Mivel Eger ekkori történelméről nem maradtak fenn hiteles iratok, ezért e metszetet kell felfogni történelmi olvasókönyvnek.

Eger metszeten (megjelent: Braun & Hogenberg: Civitates Orbis Terrarum. Vol. VI. Köln, 1617)

A kép különlegessége, hogy keletkezési idejétől függően vagy a hódoltatás előtti, vagy a már török fennhatóság alatt álló várat ábrázolja. 1568 után új, olasz rendszerű bástyák épültek. 1572 és 1596 között készült el a déli fal és az alsó kapu. A metszet még mutatja a tornyok nélküli székesegyházat, melynek csúcsát Dobó védelmi célokból romboltatta le. A figyelmes szemlélő láthat egy aprócska utat, amely a várból a patakhoz vezetett.

– A laikus szemlélő is észrevehet több érdekességet – folytatja a történész. – Jól látható a kép bal alsó sarkában egy romos épületek közt ábrázolt balneum, azaz fürdő. Sokan képesek azonnal azt mondani, ez a török fürdő. Holott erről szó sincs, lévén a törökök még nem hódoltatták Egert! Ez a Bakócz Tamás-féle fürdő, amely 1495-től ismert a források szerint, de még 1517-ben Estei Hippolit püspök is használta.

A törökfürdővel ellentétben a patak bal partján helyezkedik el, míg a törökök által használt a jobb parton található. Az épület körül látható romok még az 1552-es támadás előtti felkészülés „maradványai”, melyeket Dobó romboltatott le a vár jobb védhetősége érdekében. A nagyítás még egy részletre derített fényt: a Maklári kapu körül kiépített hevenyészett palánkra török fejeket tűztek.

– Ez a legékesebb bizonyítéka annak, hogy a metszet 1588. október 8-a, vagyis a szikszói csata után készült – magyarázza dr. Csiffáry Gergely. – E csatában jelentős egri katonaság is részt vett, a feljegyzések szerint 110 török fejet és 30 zászlót zsákmányoltak. Akkoriban egy török fej három körmöci aranyforintot ért, melyért három nemes paripa vagy tíz igásló volt kapató. Vagyis egy török fejet zsákmányoló és azt beszolgáltató földműves azonnal módos gazda lehetett. A szokást a törököktől vették át a magyarok, s elrettentésként tűzték azokat ki nyilvános helyekre, kerítésekre, várfalakra. A metszet érdekessége, hogy csak nagyítás után válnak láthatóvá ezek a koponyák.

A világhírű egri ábrázolásról még tudni kell, hogy Dürer stílusában készült. Hoefnagel járt Egerben, de más rajzkészítőtől vette át a vázlatot, ezt nem is titkolta. A névtelen rajzoló olyan pontosan dolgozott, hogy beazonosítható a hely, ahol készítette: ez ma a Hajdúhegyen, a Radnóti és Tordai Ányos utcák kereszteződésének bármelyik pontjában lehetett.

A híres Agria metszet készítője Georg Hoefnagel Antwerpenben született és 1600-ban Bécsben halt meg. Vagyis már nem élt, amikor az egri várról készült rajza megjelent egy bécsi udvar számára készített gyűjteményes kötetben. Dürer stílusára utal a madártávlatból való ábrázolás. Utazásai során bejárta Európát. Leghíresebb munkája a Ferdinánd főhercegnek készített miniatűrökkel ékesített misekönyv. A középkori magyar várak közül Tatát, Kassát, Komáromot és Nagyváradot is az ő metszete alapján ismerjük.