Szinte teljesen elkészült a szekszárdi vármegyeháza felújítása. Az új tervezői koncepció rendkívül érdekesen tárja fel a terület évezredes történelmét – kár, hogy egyelőre kevesen láthatják.
„Gyakorlatilag a végére értek a kivitelezési munkálatoknak, az egykori apátsági templom bemutatásából már csak annyi hiányzik, hogy a szentély határát szimbolizáló oszlopok tetejére felkerüljenek az itt talált oszlopfő faragványok másolatai” – mondta el a műemlékem.hu magazinnak Lajtai Zoltán építész, a felújítás tervezője.
Mint arról korábban már beszámoltunk, a Ybl Miklós Pollack Mihály tervezte szekszárdi vármegyeháza kutatása s egyúttal a bemutatás tervezése még 2009-ban kezdődött el. Az épület ugyanis nem csupán mint a magyarországi klasszicizmus egyik reprezentatív emléke értékes, hanem azért is, mert az 1061-ben alapított hajdani bencés apátság helyén áll. Az erődített apátság – amelyben I. Bélát eltemették, s így királysírnak is helyet adott – a középkor folyamán többször megrongálódott, de jelentősebb átépítésére csak a XV. században gótikus stílusban került sor (ekkor épülhetett a most feltárt és bemutatott kápolna is). A barokk korban épült déli „U” alakú apátsági épületet 1783-ban megyeháza céljára megvásárolták. A templom barokk újjáépítésére is sor került, ez azonban 1794-ben leégett. Ekkor már nem itt, hanem a mai helyén építették újjá. A megyeházát több ütemben bővítették – fokozatosan körbeépítve a volt várudvart –, végül a területre egyetlen hatalmas épületet terveztek, amelyet több kísérlet után Pollack Mihály tervei alapján valósítottak meg.
„Szerencsére már akkor is pénzszűkében voltak, így Pollack sem kapott zöldmezős beruházást, hozott, azaz a helyszínen lévő anyagból kellett dolgoznia. Így a már ott álló épületeket belefoglalta a saját alkotásába. Ennek az eredménye, hogy bár csodásan letisztult klasszicista stílusúnak tűnik elsőre a vármegyeháza, a felmérések során – kis túlzással – nem találtunk egyetlen derékszöget sem benne” – idézte fel Lajtai Zoltán. „Így érthetővé válik az is, hogy miért illeszkedik egymáshoz annyira harmonikusan a klasszicista udvar és a 11. századi templom maradványa. Ahogyan az évszázadok során újra és újra építettek a területen, mindig olyat alkottak, ami léptékében illeszkedett a korábbi épületekhez. Így bár a stílus különböző, a lépték korszakról korszakra, a román stílustól a klasszicizmusig ugyanaz maradt.”
Mint korábbi riportunkban megírtuk, 2009 őszén a szakemberek igyekeztek megtalálni azt a korábbi templomot a vármegyeháza termei és folyosói alatt, amelyben eltemethették I. Béla királyt 1063-ban – halálakor ugyanis az apátsági templom még nem volt készen. Kozák Károly régész hetvenes-nyolcvanas években végzett kutatásai alapján ennek maradványait az udvaron álló, ma látható romtól északra gyanították, ám az épületen belül végzett kutatás során „csak” egy gótikus kápolnát találtak. A feltárás mégsem tekinthető kudarcnak, hiszen sok Árpád-kori világi temetkezés is előkerült, ami azt bizonyítja, hogy Szekszárd első plébániatemplomának a közelben kellett állnia.
frissítve: 2012.06.16. 11:32
Köszönet az észrevételéért Lovas Csillának.