Történelemportál

Középkori faragott kövek kincsesbányája a pécsi fal

Rovatok: Műemlék

Hatalmas jelentőségűek azok a faragványok, amelyeket a pécsi várfal rekonstrukciós munkái során a bontott kövek közt azonosítottak a szakemberek – írja a műemlékem.hu magazin.

„Az egykori püspökvár északi részén, a székesegyház fölött a romkert kialakítása kapcsán végezhettünk falkutatást, hiszen elbontották a 14. századi, egykori belső várfalhoz a 19. században épített köpenyfalat. Korábban is tudtuk, hogy ez a fal az akkori kor szempontjából »hulladékokat«, vagyis középkori épületek köveit rejti, de senki sem számított arra, hogy ilyen hatalmas tömegben kerülnek majd elő míves faragványok, többnyire boltozati bordák és ablakmérművek, amelyek segítenek pontosítani a csaknem ezer éves székesegyház és az egykor mellette álló épületek építéstörténetét” – mondta el a műemlékem.hu magazinnak Buzás Gergely régész-művészettörténész, a Magyar Nemzeti Múzeum Visegrádi Mátyás Király Múzeumának igazgatója a helyszínen.

A pécsi székesegyháztól északra eső, még a kettős várfalon belüli területen G. Sándor Mária és a közelmúltban elhunyt Gerő Győző kezdett régészeti kutatásokba a nyolcvanas években. Előkerült a hajdani püspökvár legelső ismert részlete, a 11. században épült lakótorony maradványa, a legnagyobb eredményük azonban az Aranyos Mária kápolna és a tőle keletre álló palotaépület megtalálása volt. Ez utóbbit a középkori pécsi egyetem épületeként azonosították. Az Aranyos Mária kápolnát még Miklós püspök alapította a 14. század közepén, Ő maga és utódja, Vilmos püspök ide is temetkezett. Mindkettejük sírhelyét sikerült azonosítani a szépsége miatt az első magyar „útikönyvben”, Oláh Miklós – a jeles 16. századi humanista – Hungaria című művében is méltatott, ám a török időkben elpusztult gótikus kápolna maradványai között.

A pécsi egyetemet Vilmos alapította 1367-ben – az előkészületek és I. (Nagy) Lajos király jóváhagyása után V. Orbán pápa 1367. szeptember 1-jén írta alá Viterbóban az alapítólevelet. Az intézmény azonban kérészéletűnek bizonyult, hiszen Lajos balkáni törekvéseit volt hivatott szolgálni, vagyis az itt képzett egyházi emberek segítettek volna a római kereszténységet terjeszteni a keleti rítusú, helyenként bogumil eretnek délvidéken. Ám a király nem ért el számottevő eredményeket a Balkánon – ahol ekkor már megjelent a török is –, így az egyetem forrásai apadni kezdtek. Talán még Zsigmond idejében is megvolt a rangja, de a sorsáról már nem tudunk.

„Az Aranyos Mária kápolna mostani falkutatása során jöttünk rá, hogy az épület nem volt előzmény nélküli, hiszen egy 13. századi kápolna helyén építették fel” – jelentette ki Buzás Gergely.

A kápolnák mellett persze többször változott a mai székesegyház is. Az utolsó középkori, későgótikus átépítésére 1500 táján került sor több ütemben Zsigmond püspök korában. A török kort, majd az azt követő visszafoglalást a püspökvár viszonylag épségben úszta meg, hiszen még az északi kettős falgyűrű is szinte sértetlen maradt. A sors fintora, hogy ez egykori egyetem nagyobbik részének a pusztulását nem a törökök, hanem valószínűleg Zrínyi Miklós horvát bán katonái okozták, akik egy 1664-es visszafoglalási kísérlet során felrobbantottak egy falszakaszt, s vele az egyetem jelentős részét. A 18. században püspöki gyümölcsöskertet alakítottak ki a székesegyháztól északra eső területen, több méteres földréteggel feltöltve az eredeti szintet. Így kerültek akaratlanul is biztonságba az itt heverő középkori faragványok és a még álló épületrészletek.

A kommentelés átemenetileg kikapcsolva. Az eddigi hozzászólások megvannak, csak nem látszanak.
FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!