A nyírbátori várkastélyban nyílt kőtár-kiállítással azt is igyekeznek bebizonyítani, hogy korántsem feltételezések alapján állították helyre az épületet – írja a műemlékem.hu magazin.
„A nyírbátori Báthory-várkastélyt a legfélrevezetőbb helyreállításért és a hasznosításért a bíráló bizottság Citrom-díjban részesíti” – így kezdődött az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottságának értékelése 2007-ben. Az egykori vár palotaépületének rekonstrukciója ugyancsak megosztotta a hivatásos műemlékvédőket, s a stigmát – bár a szaklapokban pro- és kontra felsorakoztattak érveket a rekonstrukció pártolói és ellenzői, ám az álláspontok nem közeledtek, sőt részben elvi irányba csúszott el a vita – a mai napig viseli.
„A most összeállított kőtár azokat a bizonyítékokat mutatja be, amelyek igazolják, hogy a tervező Szekér György a feltárt leletanyag alapján, hitelesen dolgozott. Természetesen csak töredékes kőemlékekről van szó, azonban ezek összefüggéseikben, esetenként analógiákat keresve már elegendőek voltak a rekonstrukcióhoz” – mondta a műemlékem.hu-nak Buzás Gergely, a kőtár kiállítás tervezője. Hozzátette: a kőtár kialakításának igénye már a palota 2006-os helyreállításakor megfogalmazódott. Már csak azért is, mert nem váltak ismertté a kutatás eredményei, vagyis mind a szakma, mind a nagyközönség csupán a végeredményt láthatta. „Szerencsésebb lett volna előbb ismertetni az eredményeket, s csak utána megvalósítani a rekonstrukciót” – tette hozzá Buzás Gergely.
Bár Nyírbátor már az első, 13. század végi okleveles említése óta a Gutkeled-, majd annak egyik ágának, a Báthori családnak a birtoka volt, igazi felvirágzása Báthori István erdélyi vajda korszakában következett el.
Ugyan a vajda korábban is az ország egyik jelentős nagyura volt, karrierje a győztes kenyérmezei csatával teljesedett be 1479-ben. Mátyás király hálás volt a magyar sereg két vezetőjének, Kinizsinek és Báthorinak, hiszen sok vád érte azért, hogy a török ellen nem kellő eréllyel lép fel, ráadásul az ütközet után megszerzett zsákmány is tetemes lehetett. A vajda ebből Nyírbátorban elkezdte a kastély kiépítését. A már nem látható, korábbi udvarházra merőlegesen, attól északkeletre felépítette a rekonstruált palota elődjét, amely még ugyan gótikus stílusú volt, ám tömegében már a ma látható palotát idézte (a mostani kőtárnak helyet adó pincét is ekkor építették). Báthori István másik nagy építkezése a településen a ferences – a mai minorita (a ferences rendből levált ág) templomának és kolostorának alapítása volt: a templomot ugyanis temetkezési helyének szánta.
„Korábban azt gondolták, hogy a település plébániatemplomát, az akkori Szent György, mai nevén református templomot is Báthori István építtette fel mai formájában, azonban ez az elmélet már megdőlt és bizonyosnak tekinthető, hogy a későbbi református templom nagy kiépítése nem hozzá, hanem unokaöccséhez, Báthori Andráshoz köthető. András, aki maga is a korabeli politikai élet egyik meghatározó tagja volt, az 1520-as években átépíttette a templomot és a családi rezidenciát is. A rekonstruált palotaszárnyat ekkor építették át reneszánsz stílusban, s építettek délebbre, vele párhuzamosan egy másik loggiás, reneszánsz szárnyat is. Ennek maradványai részben az 1950-es években épített iskola épülete alatt, részben az udvarán vannak” – tette hozzá Buzás Gergely.