Az 1956-os forradalom idején merényletet tervezett Szeged egykori rendőrfőnöke az egyik forradalmár ellen, akit később ki is végeztek.
Kováts József testét a mai napig nem találják.

A szegedkurir.hu birtokába került Mogyorósi István rendőrparancsnok 11 oldalas jelentése, amelyben beszámolt az ’56-os eseményekről, illetve az „ellenforradalom” alatti szerepvállalásáról. Az Állambiztonsági Levéltár munkatársa szerint a jelentés rendkívül értékes dokumentum.

„Az megállapítható volt, hogy Szegeden a diákság volt a kezdeményezője a felvonulásoknak, tüntetéseknek, ezért főleg a diákság vezetőit kellett volna erélyesebben rákényszeríteni, hogy az állandó provokálásokkal hagyjanak fel. Papp őrnagy és M. Szabó őrnagy elvtársak Nyéki századost bízták meg, hogy beszélje rá az egyetem vezetőit, hogy tartsák vissza a diákságot a kezdeményezéstől. Persze az alkudozás még inkább felbátorította a Professzor Urakat és nagylelkű ígéreteik ellenére fokozták a tüntetéseket.” – írta jelentésében az 1956-os szegedi eseményekről Szeged rendőrkapitánya, Mogyorósi István. A rendőr őrnagy bizalmas jelentésében főnökének, a Csongrád megyei rendőr-főkapitánynak számolt be az „ellenforradalom” alatti szerepvállalásáról, valamint nem mulasztotta el egyes kollégáit is „bemártani”.

Mogyorósi István – rengeteg helyesírási hibától hemzsegő – jelentésében többek között beszámolt kettős játékáról, leírta, hogyan tették lóvá a nemzetőrség embereit, miként mentette meg az ÁVH bebörtönzött munkatársait, valamint hogyan akartak merényletet elkövetni Kováts József, a Forradalmi Tanács megbízottja ellen.

(A Szegedi Forradalmi Tanács Kováts Józsefet bízta meg a fegyveres szervek felügyeletével. Kováts József korábban az orvosi egyetemen tanult, de barátaival összeverekedtek a kommunista R-gárdistákkal. Az egyetemről mennie kellett, traktorosként dolgozott egy kis faluban. 1956-ban költözött vissza Szegedre. Édesapja a Horthy-rendszerben rendőrtiszt volt. Szegeden Kováts József volt az egyetlen, akit a forradalom miatt kivégeztek. Földi maradványai a mai napig nem kerültek elő – K.CS.)

„Ebben az időben sem a Pártbizottsággal, sem a Főosztály vezetőivel már nem tudtam beszélni, sem utasítást, sem tanácsot senki nem adott, teljesen elszigetelve egy-két elvtárs állt szilárdan, akikben bízni lehetett.”- írja le Mogyorósi azt a zűrzavart, ami a forradalom miatt kialakult a rendőrségen.

“Ráadásul az emberek az ÁVH embereit akarták meglincselni. „30-án este már ávósokat üldöztek. Rengetegen jöttek, hogy itt vagy ott láttak megbújva áv-st. A polgári személyek is áv-sokat jelentgettek, de a felfegyverzett csőcselék is ezt csinálta.

31-én Kováts „főfelügyelő úr” utasításba adta, hogy minden áv. beosztottat őrizetbe kell venni. Én kijelentettem, hogy ezt nem csinálja a rendőrség, erre azt mondta „felakasztatom magát”, ha egy ávóst az utcán agyonvernek, én felelek az életükért. Tudtam, hogy Kováts nem az ávósok életéért aggódik, csak nyíltan nem meri csinálni, abban bízott, hogy ha majd „stabilabb” lesz a hatalma és akkor.

A tömeg viszont hajlamos volt pogromokba belemenni és ezt Kováts úr a rendőrség rovására akarta megcsinálni. 30-án délelőtt és éjjel történt események azt mutatták, hogy megkezdik Szegeden is a pogromokat, ezért 10 vagy 12 ÁV elvtársat saját érdekében őrizetbe vettem, azt kikötöttem, hogy a börtönbe lehet csak elhelyezni, mert a mi fogdánk nem nyújtott kellő védelmet.

Kováts úr nem bízott a bv. [büntetés végrehajtás] elvtársakban, ezért 16 „nemzetőrt” küldött őrizni, viszont én is küldtem 2 rendőr elvtársat, hogy tudjam, mit akar Kováts és bandája.” – írta a volt szegedi rendőrkapitány, aki mentőakciót szervezett a bebörtönzött államvédelmisek megmentésére.”

„3-án éjjel el akartam küldeni a börtönhöz Sülyi Mátyás r.szds és Dunai Pál r.szds elvtársakat, hogy a börtönparancsnokkal beszéljék meg a nemzetőrök leszerelését vagy likvidálását. Nevezettek azonban nem mertek elmenni, ezért Bódi szds és Tuza hdgy. elvtársakat küldtem el, akik végre is hajtották a parancsot, a börtön ügyeletes tisztjével megbeszélve még éjjel leszerelték a bv-elvtársak a nemzetőröket. Még ezen a napon Farkas József és Balogh Pál elvtársakkal megegyeztünk, hogy adott esetben Kovácsot agyonlőjük. Harsányi József r.törm. vállalkozott arra, hogy ha if. Kovács szökni akar, lelövi. /Harsányi törm. volt kirendelve ahhoz a kocsihoz, amelyet Kovács igénybe vett./ – számolt be arról a merényletről, amit a később kivégzett Kováts József ellen akartak végrehajtani.

– A jelentés rendkívül értékes dokumentum Szeged 1956-os eseményeinek megismeréséhez. Kuriózumnak számít – nyilatkozta a szegedkurir.hu-nak Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁSZTL) munkatársa.

A jelentés – több szigorúan titkos állambiztonsági irattal együtt – a szegedi MÉH-telepről került elő. Ebből az anyagból a szegedkurir.hu már számos dokumentumot publikált.