Alapvetően világnézeti szempontok határozzák meg a mai napig a Trianonhoz való viszonyt: a marxista történészek negligálják, a balliberális kötődésűek pedig inkább bagatellizálni próbálják nemzeti tragédiánkat, mintegy “meghaladott kérdésnek” beállítva azt. Mindezt Gulyás László, a Szegedi Tudományegyetem oktatója jelentette ki egy szegedi konferencián. Rámutatott arra, hogy a konzervatív “térfélen” is előfordulnak komoly szakmai hiányosságok. A “szélsőjobboldali” történészek sok esetben hangerővel pótolják az alapos kutató és elemző munkát, míg az előadó által “őrültekként” aposztrofált önjelölt “leleplezők” rendszerint a legképtelenebb összeesküvés-elméletek gyártásában jeleskednek. Komoly nézetkülönbség mutatkozik az összeomlás okainak keresésében is.
Az egyik oldal — amelynek tipikus képviselőjeként Gulyás Glatz Ferencet hozta fel — a századfordulós Magyarország türelmetlen nemzetiségpolitikáját tartja a tragédia fő okának, míg mások — élükön Raffay Ernővel — úgy vélik, a dualizmus korának kisebbségekre vonatkozó magyar szabályai európai szinten is a legliberálisabbak közé tartoztak. Nincs konszenzus a trianoni trauma megközelítésének módjáról sem. Egyesek — például Ablonczy Balázs és Bárdi Nándor — tollát a “politikai korrektség” jegyében elsősorban az vezeti, hogy véletlenül se “gázoljanak bele” a szomszédos népek érzékenységébe. Ez az igyekezet ugyan alapvetően dicséretes, ám a történettudományt sajnos nagyon nehéz úgy űzni, hogy közben akaratlanul is, az igazság kimondásával nem sértünk meg valakit — szögezte le Gulyás László. A történész szólt a “posztmodern történetírásról” (főként annak két képviselőjéről, Romsics Gergelyről és Gyáni Gáborról). “Én alapvetően nem tartom magam rossz történésznek, de az az igazság, hogy a töméntelen idegen szó és magyartalan szerkesztésű mondat között egyszerűen nem értem, mit akarnak mondani ezek az urak” — vallotta be az előadó.
A konferenciát Magyar Anna, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke nyitotta meg, aki hangsúlyozta: a legfontosabb, hogy az ifjúságnak át tudjuk adni legnagyobb nemzeti tragédiánk emlékét.
Miklós Péter történész az Újragondolt negyedszászad című könyvet mutatta be. A tanulmánykötet a 2008 júniusában tartott Társadalom és politika a Horthy-korszakban című konferencia előadásait tartalmazza. A szerzők nem titkolt célja, hogy a két világháború közötti Magyarország egyoldalú marxista gyökerű értékelését — az angolszász történettudományban divatos kifejezéssel élve — újragondolják, jobban igazodva a valós történelmi tényekhez és folyamatokhoz. A kötetben nemcsak szigorúan vett eseménytörténeti, de izgalmas, új megközelítésekben gazdag társadalom- és gazdaságtörténeti tanulmányok is helyet kaptak.
A könyvbemutató után Szakály Sándor professzor beszélt Horthy Miklós és Trianon kapcsolatáról. A neves hadtörténész rámutatott: Horthy ellentengernagyot a Monarchia összeomlása, a forradalmak és a történelmi Magyarország feldarabolása jelentette trauma terelte politikai pályára. 1919 augusztusában egy közéleti kérdésekben ugyan feltehetően jártas (hiszen Ferenc József szárnysegédjeként gyakran mozgott a legmagasabb udvari körökben is), ám aktívan soha nem politizáló katona lépett a történelem színpadára. Szakály Sándor aláhúzta: a Kormányzó egész két világháború közötti pályafutását alapjaiban határozta meg a békediktátum, illetve az annak revíziójára való törekvés. Ennek fényében érdemes vizsgálnunk Magyarország harmincas években követett külpolitikáját is, semmiképpen sem megfeledkezve arról, hogy az igazságtalan határok közé szorított országban gyakorlatilag semmilyen politikai vagy társadalmi erő nem számíthatott komoly támogatottságra, amely nem tűzte ki célul Trianon felülvizsgálatát. A szociáldemokraták és a baloldal etnikai revíziót, a jobboldal az integritás teljes visszaállítását követelte, ám abban a legkülönbözőbb irányzatok között is konszenzus volt, hogy a békeszerződést módosítását el kell érni — mutatott rá a professzor.
A konferenciát a Virtuális Intézet Közép-Európa Kutatására (VIKEK), a Közép-Európai Közlemények folyóirat (KEK), az SZTE BTK Új- és Legújabb Kori Magyar Történelem Tanszéke, a SZAB Filozófia és Történeti Szakbizottsága és a Móra Ferenc Múzeum Történeti Osztálya szervezte Trianon és a magyar tudomány címmel.