A Norvég Civil Alap támogatásával kezdődött meg a nádasdladányi Nádasdy-kastély homlokzatának felújítása. A támogatás megszerzéséhez szükséges önrész biztosítását a kulturális tárca, a Nádasdy Alapítvány és a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának összefogása tette lehetővé.
A nádasladányi Nádasdy-kastély a historizmus korának egyik legszebb magyar kastélya - kuriózum a magyar építészet történetében
A részletekről a projekt menedzsere, Kacskovics Fruzsina elmondta: a beruházás 250 millió forintos költségének 90 százalékát a Norvég Alaptól elnyert támogatás biztosítja, amelyet a kastélyban működő Nádasdy Alapítvány nyert el a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága segítségével. A pályázati önrészhez az oktatási és kulturális tárca javaslatára a Nemzeti Kulturális Alap nyújtott 20 millió forint támogatást, a még hiányzó 5 millió forintot pedig a Nádasdy Alapítvány biztosította.
A Nádasdy családnak az 1873-tól az 1880-as évek elejéig, a korabeli angol és skót kastélyok mintájára épült rezidenciája – az 1945-ben történt államosítást követő többféle hasznosítás után- 1993-ban került a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának vagyonkezelésébe. Hasznosítási terve 1994-ben készült el, majd megkezdődött a felújítás. Elsőként mentesítették az épületet a gombafertőzéstől, felújították a tetőzetét, visszahelyezték helyére a kastély sarokbástyáját, megmentették az Ősök csarnoka és a könyvtár díszes asztalosmunkáit.
Részlegesen helyreállították az ebédlőt, a nagy és kis szalont, a biliárdszobát, s megtörtént az épület gépészeti felújítása is. Hozzáláttak a kastély termeinek korabeli bútorokkal való berendezéséhez, s visszakerült helyére a Nádasdy család értékes könyv- és képgyűjteményének egy része is. A Nádasdy Alapítvány kezdeményezésére a kastély ma a magyar állam tulajdonából ki nem adható műemlék, kezelője a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága. Az épület és a 25 hektáros park felújítására, fenntartására eddig mintegy 1,5 milliárd forintot költöttek.
A sajtótájékoztatón Varga Kálmán, a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának igazgatója a műemlékek felújításával kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a civil szervezetek fontos szerepük van a támogatások megszerzésében.
Az épület a Nádasdy-család ősi mivoltát reprezentáló otthona volt, mégis jól megfért emellett a korszak minden műszaki újdonsága, mint a csatornázás, a légfűtés, a gáz-, majd a villanyvilágítás. A szobákat a telefon elődjével, a beszélőcső-hálózattal is ellátták. A rezidenciát tájképi jellegű park övezte, mesterséges tóval, kanyargós utakkal, vízeséssel, és bástyaszerű víztoronnyal. A kastély mellett pálmaház látható, kicsit távolabb pedig egy igazi kuriózum, a fácánkeltető kapott helyet.
Az Ősök Csarnokában a 13. századig visszavezethető Nádasdy család híres tagjait ábrázoló egészalakos festményeket helyeztek el. Közülük a két leghíresebb festményt Benczúr Gyula készítette az építtetőről, gróf Nádasdy Ferencről és feleségéről, Zichy Ilonáról. Az Ősök Csarnokának nevezetes festményei voltak a család hatalmát megalapozó Nádasdy Tamás nádort és feleségét, Kanizsai Orsolyát, valamint fiukat, a törökök elleni harcokban dicsőséget szerzett, a kortársak által „Fekete bég”-nek is nevezett Nádasdy Ferencet ábrázoló képek is.