A Magyar Országos Levéltár 108 ezer középkori, vagyis Mohács előtti oklevelét digitalizálják és töltik fel az internetre az intézmény szakemberei. Jelenleg 38 ezer dokumentumhoz lehet hozzáférni a honlapon, tavaszra valamennyit megtekinthetik a kutatók és az érdeklődők — írja a műemlékem.hu.
„A világon egyedülálló ez a digitális gyűjtemény, hiszen egyetlen országnak sem sikerült még a teljes középkori állományát ilyen módon feldolgoznia és megosztania a kutatókkal, valamint az érdeklődőkkel” — mondta el a műemlékem.hu-nak a digitalizálás irányítója, a Magyar Országos Levéltár főosztályvezetője. Rácz György hozzátette: az iratanyag feldolgozási lehetőségeit tekintve nyilván más helyzetben vagyunk, mint a sokkal több írott emlékkel bíró Franciaország vagy Olaszország, azonban míg a királyság első évszázadaiból csak szórványosan találhatók oklevelek, az írásbeliség térhódításával a XIV. századtól mind nagyobb tömegben maradtak fenn ilyen iratok.
A Mohács előtti korszakból (a csata évével zárul levéltári szempontból a középkor), az átírásokkal együtt több mint 160 ezer oklevélszöveget őriznek az Országos Levéltárban. A hatalmas anyag kutatása eddig rendkívül nehézkes volt, hiszen a több száz éves, gyakorta hártyára írott iratok épségét is meg kell őrizni — az állagmegóvás szempontjából is elengedhetetlen tehát a digitális gyűjtemény. „2007-ben kezdtük el a munkát, naponta körülbelül 1500-1800 felvételt tudunk jelenleg digitalizálni” — tette hozzá Rácz György.
Ugyan rengetegnek tűnhet a több mint százezer középkori oklevél, csoda, hogy ennyi megmaradt napjainkra. A Bécsi kapu téri épület ugyanis nagyon rossz helyen van: ideális célpont, így a második világháborúban és az 56-os forradalom idején egyaránt súlyosan megsérült. A Pecz Samu tervezte, 1913-tól épülő levéltárnak Budapest 1944-45-ös ostromakor megsemmisült a tornya, valamint a kutatóterem üvegmennyezete, a benne őrzött iratokat pedig a német hadikórház használta sajátosan: ezekre fektették az amputálás után erősen vérző, csonkolt katonákat. Több raktár is leégett a tartalmával együtt. 1956. november 6-án gyújtógránát csapódott be, amelytől az épület egy héten át égett. Az oroszok nem csak a forradalmárok miatt lőtték: mint utóbb kiderült, XX. század eleji térképeik voltak a fővárosról, amelyen még nem a levéltár, hanem a hajdan ott álló bosnyák laktanya szerepelt.
A középkori iratanyag persze csak a kisebbik része a levéltárban őrzött dokumentumoknak: több ajtón át „zsilipelve” jutunk be a talán száz négyzetméternyi, ablaktalan helyiségbe, amelyben két szinten őrzik a Mohács előtti okleveleket. Furcsa és felemelő érzés egy szobányi térben látni az ország félezer esztendejét, teljes középkorát. A polcokon lévő borítékokon gépelt évszámok és nevek: IV. Béla, Zsigmond, Mátyás, Perényi Péter, egri káptalan — sajátságos, szimbolikus levelek a múltból, hiszen minden borítékban egy-egy sok száz éves oklevél lapul.