Folyamatosan romlik az aranyosmeggyesi Lónyai-kastély állapota, melynek felújításáról sem a helyi önkormányzat, sem a Szatmár megyei múzeum nem gondoskodik.
A romos aranyosmeggyesi Lónyai-kastély homlokzata (forrás: jupiter.elte.hu)
A Szatmárnémetitől 21 kilométerre fekvő aranyosmeggyesi Lónyai-kastély évtizedek óta enyészetre van ítélve. A legutóbbi jogos tulajdonosa II. Károly román király volt, ám ma sem a helyi önkormányzat, sem a megyei múzeum nem tekinti sajátjának. A reneszánsz stílusjegyeket hordozó egykori főúri lak Gheorghe Robaş polgármester szerint a Szatmár megyei múzeum tulajdona, és az intézménynek kellene gondoskodni a tatarozásáról is. Ezzel szemben Szőcs Péter, a megyei múzeum igazgatóhelyettese úgy tudja, a Lónyaiak birtokának adminisztrálási joga az aranyosmeggyesi önkormányzaté, így az épülettel járó gondok is őket terhelik.
Szőcs szerint a kastély szerepel az országos műemlékek listáján, mint kiemelten fontos történelmi örökség, és arról is biztosított, hogy egyáltalán nem szerepel a múzeum leltárában. Az utóbbi 15 évben semmiféle restaurálási munkálatot sem végeztek a kastélyon. Az utolsó kísérletet 1997-ben állította le a kultuszminisztérium.
A kastély egyik oldalsó kapuja (forrás: jupiter.elte.hu)
Az ingatlant 2002-ben II. Károly egykori román uralkodó örökösei visszaigényelték a 2001/10-es restitúciós törvényre hivatkozva, ám ez az ügy a mai napig lezáratlan maradt – magyarázta Constantin Pop, Aranyosmegygyes községi jegyzője. Mint mondta, a visszaszolgáltatási eljárás iratcsomóját később a megyei múzeumhoz irányították át. A kastély tulajdonjogáról már egy ideje nem esett szó, ezeket a tárgyalásokat csak régebbi, archivált iratok rögzítik. Mint kiderült, az ügy a helyi önkormányzat és a megyei múzeum közötti nézeteltérések miatt akadozik. A jegyző azonban úgy véli, az egykori román uralkodó leszármazottainak van esélyük visszakapni a családi tulajdont.
A várkastély építésének ideje ismeretlen, először 1278-ban említi oklevél. Birtokolta a Kaplony nemzetségbeli I. Jákó, majd fia, I. András, akitől IV. László király – az ellene I. András által elkövetett merénylet miatt – a várat és tartozékait elvette, majd Miklós erdélyi vajdának adományozta. A település 1409-ben mezőváros lett, melyet az erődítménnyel együtt 1429-től Megygyesi Simon és János, 1442-től Móriczhidai Móric birtokolt. Báthori István és András 1493-ban erőszakkal elfoglalták a Móriczhidaiak kihalása után, majd per tárgya lett 1520-ig. A Báthoriak nem lakták, romlásnak indult. Az utolsó Báthori halála után leányágon Lónyai Zsigmond birtokába került, hozzá fűződik a várkastély mai formájának kialakítása. Lónyai Zsigmond 1643-ban meghalt, a birtokot Kemény János erdélyi fejedelem felesége, Lónyai Anna örökölte.
A törökök 1661-es erdélyi hadjáratuk során megpróbálták a várat elfoglalni, de nem sikerült nekik. A szatmári vár német őrségét, akik rettegésben tartották a környéket, 1669-ben Lónyai Anna biztatására megtámadták és nagy részüket levágták. Emiatt Lónyai Annát fej- és jószágvesztésre ítélték, a várat a császáriak 1670-ben felrobbantották. Később Lónyai Anna kegyelemben részesülhetett, mivel az 1673-ban és 1690-ben felvett leltárakban is a fejedelemasszony birtokaként szerepelt a roskadozófélben lévő vár. A várkastély a 20 század elejéig a Teleki Sámuel örököseié volt, majd Mária román királyné birtokába került.