Úgy tűnik, rendeződhet végre a Beregvidéki Múzeum helyzete, sőt újabb tárlattal bővülhet a helytörténeti kiállítás, ha összefognak az illetékes hivatalok és a város közvéleménye.
a beregszászi Bethlen-kastély - az épületben található a Beregvidéki Múzeum (forrás: Kárpátinfo)
Az állami vagyonkezelő nemrég havi 1592 hrivnya bérleti díj megfizetésére kötelezte a Beregvidéki Múzeumot, így rövid időre annak a veszélye is felmerült, hogy az utcára kerül a régió egyetlen helytörténeti gyűjteménye. Az utóbbi hetek tárgyalásai nyomán azonban normalizálódni látszik a helyzet. Sin József, a Beregszászi Járási Állami Közigazgatási Hivatal elnökének helyettese, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke úgy vélte, hogy az illetékes hatóságokkal folytatott egyeztetéseknek köszönhetően ma remény van arra, hogy a múzeum fenntartója, a Beregszászi járás az intézmény alkalmazottainak béréhez hasonlóan a bérleti díj megfizetését is magára vállalja.
Az ügy előzményeiről szólva Sepa János múzeumigazgató emlékeztetett: egy nemrég megtartott ellenőrzés során derült fény arra, hogy az állami vagyonkezelőség tulajdonában lévő Bethlen-kastély egy részét elfoglaló múzeumnak valójában nem a járási közigazgatási hivatal és az ugyancsak az épületben működő szakiskola közötti szerződés alapján kell bérelnie helyiségeit, hanem önálló jogi személyként magával a vagyonkezelővel kell megállapodnia. Mint megtudtuk, a közelmúltban sikerült tető alá hozni az új bérleti szerződést, s hosszú távon minden azon múlik majd, hogy a bérleti díjat sikerül-e beépíteni a Beregszászi járás jövő évi költségvetésébe.
Amint Sepa úr elmondta, a bérleti szerződés újraírásának volt egy pozitív következménye is, amennyiben kérésére az újabb értékbecslést nem csupán a múzeum által eddig elfoglalt helyiségekre vonatkozóan végezték el az illetékesek, hanem kiterjesztették a bérlési lehetőséget a kiállítótermek alatti pincehelyiségekre is, amelyeket már hosszabb ideje senki sem használt. “Azzal érveltem, hogy jó lenne, ha múzeumunknak hét és fél évnyi működés után végre lenne saját mosdója, valamint műhelye a kiállítási tárgyak konzerválására és restaurálására — mondta el Sepa János. — Talán még ennél is fontosabb, hogy a most rendelkezésünkre bocsátott mintegy 159 m2-nyi terület révén legalább részben a nagyközönség elé tudjuk tárni a Bethlen-kastély pincéjét. Az elfogadott források szerint 1629-ben épült és Beregszász legrégebbi épületének tartott kastély föld alatti helyiségei a szovjet korszakban légoltalmi pinceként funkcionáltak, így immár évtizedek óta el voltak zárva a nagyközönség elől.”
A múzeumigazgató szerint a pince egyediségét az adja, hogy nemcsak Kárpátalján, de talán egész Ukrajnában is kevés hasonló korú és kialakítású pince maradt fenn napjainkig. Sepa János azt állítja, hogy a mai pince sokkal régebbi a ráépült kastélynál. Kutatásai szerint a masszív boltívekkel megépített helyiségek még a XIV. század elején, talán 1327-ben épülhettek az 1556-ig ezen a helyen működött Domonkos-rendi kolostor részeként.
A régió lelkes kutatójának véleménye szerint a pince építészeti érdekességén túl az sem mellékes szempont, hogy a helyiségek átadásával lehetőség nyílik egy önálló szőlészeti-borászati kiállítás kialakítására is. “Beregszász címerében nem véletlenül szerepel a szőlőfürt. Például a beregszászi aszú még az 1910-es években is vetekedett a tokajival. A helyi borászat további évtizedeinek története is megérdemli, hogy bemutassuk a régióba érkező turistáknak. A múlt, a magántermelők és a régióban működő négy borgyár tevékenységének bemutatásával szeretném illusztrálni, hogy bár a szovjet időkben és Gorbacsov rendeletei nyomán háttérbe szorult errefelé a borászat, nem vagyunk másodrangúak a magyarországi termelőkhöz képest. A tárlat kialakítása céljából máris felvettem a kapcsolatot a Herman Ottó Múzeummal, illetve annak tokaji kirendelt részlegével” — mondta el a szakember.
A szovjet korszakban és az azután következő válságos időkben sokszor átalakított és rendkívül lepusztult pince helyreállítására azonban egészen bizonyos, hogy nem jut elegendő állami vagy önkormányzati költségvetésből származó pénz annak ellenére sem, hogy a Bethlen-kastély elviekben állami jelentőségű műemléknek számít. “Szeretnék felhívással fordulni minden múltunk emlékeinek ápolása iránt elkötelezett emberhez határon innen és túl, hogy hozzájárulásukkal segítsenek rekonstruálni a rendelkezésünkre bocsátott helyiségeket, illetve kialakítani az említett szőlészeti-borászati kiállítást. Nemcsak pénzbeli adományokra számítunk: anyaggal, eszközzel, kétkezi munkával, kiállítási tárggyal is nagyban hozzájárulhat bárki a vállalkozás sikeréhez” — jelezte Sepa János.
A Beregszász központjában, a római katolikus templom mellett álló Bethlen-kastély Beregszász egyik legrégibb és legszebb épülete. A kastélyt Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 1629-ben építtette, 1686-ban a Thököly-felkelés során leégett. Valószínűleg II. Rákóczi Ferenc állíttatta helyre. 1857-ben klasszicista stílusban átalakították, ekkor építették déli homlokzatának közepe elé a timpanonos bejáratot.