1951. szeptember 23-a szomorú dátum a keresztény magyar állam történetében. Az 1931-ben Serédi Jusztinián által felszentelt Regnum Marianum templomot ezen a napon robbantotta fel a kommunista hatalom, majd ezt követően minden arra utaló nyomot, hogy azon a helyen valamikor templom állt, a legnagyobb gondossággal eltüntetett.
A Regnum Marianum templom az 1930-as években
A templomot, amelynek teljes neve Magna Domina Hungarorum a Shovy Lajos plébános által vezetett Magyarok Nagyasszonya plébánia kezdte el építeni, amikor 1921-ben Templomépítő Bizottságot alapított — elsősorban Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök javaslatára — a Tanácsköztársaság bukása feletti öröm kifejezőjeként. A templomépítők hatalmas lelkesedése még az 1929-ben kitörő gazdasági világválság ideje alatt is töretlen maradt, megalkuvást nem tűrő erőfeszítésüknek és gróf Mailáth Gusztáv támogatásának köszönhetően a templom 1931-ben Serédi Jusztinián hercegprímás közreműködésével felszentelésre kerülhetett. Az így elkészült kupolás templom küllemét tekintve a jeruzsálemi Szent Sír templomot idézte, tornyát pedig a Szent Korona másolata díszítette. A templom felépítésének gondolatával kapcsolatos, Prohászka-féle eredeti indíttatás az alapító okiratban is kifejezésre jut:
“Emeljük e templomot, hogy maradandóan emlékeztessen mindenkit a vörös rémuralom borzalmaira, melyeket ránk zúdított egyházunkról és hazánkról megfeledkezett hűtlenség, önzés és gyűlölködés. Emeljük e templomot, hogy a megcsonkítás és anyagi romlás közepette fennen hirdesse és szolgálja az ezer éves integer-Magyarország, a történelmi Regnum Marianum gondolatát.”
1951-ben, egy évvel a szerzetesrendek feloszlatása után Rákosi Mátyás parancsára a templomot aláaknázták, és szeptember 23-án felrobbantották. A tettet az emberek a templom köré vont élőlánccal akarták megakadályozni, de a kommunista hatalom pribékjei brutális kegyetlenséggel oszlatták fel a tüntetőket.
az '56-ban ledöntött Sztálin-szobor
Még abban az évben, a templom romjait gyorsan eltakarítva kezdték el építeni nem messze (a mai 56-os emlékmű helyén) azt a Sztálin-szobrot, amelyet 1956. október 23-a estéjén a forradalmi tömeg nemes egyszerűséggel ledöntött.
A Kádár-rendszer idején, egészen pontosan 1969-ben — a Tanácsköztársaság megalakulásának 50. évfordulóján — a Regnum Marianum helyén avatták fel a tanácsköztársasági emlékművet, amelyet az 1990-es évek elején távolítottak el. Az emlékmű megmaradt talapzatán a templom helyét azóta egy fakereszt jelzi, amelyet felállítása óta többször megrongáltak, 2000 novemberében le is döntötték.
a Regnum Marianum templom talapzatára állított kereszt
A templom és a plébánia jogutódjaként épült fel, illetve alakult meg Zuglóban a Zoborhegy téri Regnum Marianum templom és közösségi ház, ahol a regnumos szellemiségnek megfelelően mind a mai napig kiemelt hangsúlyt kap a fiatalokkal és közösségeikkel való foglalkozás, Hajnal György atya irányításával. A Zoborhegy téri új templom építésének megkezdésekor, három méter mélyről Hajnal atya ásatta ki és szállíttatta az új plébánia kertjébe a városligeti templom néhány tartóelemét, mementóul. A rendszerváltás óta többen igyekeztek hangot adni azon szándékuknak, hogy kezdeményezzék a Regnum Marianum újbóli felépítését, de kísérleteik mindez idáig kudarcba fulladtak. A kilencvenes évek közepén több ezer aláírás gyűlt össze Keglevich István katolikus pap vezetésével, majd 2006-2007-ben az előbb már említett Hajnal György zuglói kanonok jelentetett meg egy hosszabb cikksorozatot, amelyben vázolta ez irányú elképzeléseit.
frissítve: 2011.03.03. 12:20
Köszönet az észrevételekért Hegedűs Árpád és Grabb hozzászólóknak — admin