Cikkek a Visszapillantó rovatban
Kevés olyan történet van, amely jobban tudná jellemezni az 1950-es évek elején a börtönökben uralkodó állapotokat, mint a „káposztacsata” néven elhíresült gyűjtőfogházbeli eset. A rendszer ritkán bizonyította drasztikusabban gyűlöletét és elszántságát a foglyokkal szemben, mint az 1952. július 16-i tömegverés alkalmával.
1849. május 9-től Avram Iancu román felkelői tömegmészárlást rendeztek Abrudbánya magyar lakossága között. Miután Avram Iancu román serege győzelmet aratott Hatvani Imre szabadcsapata fölött, a románok Kossuth követét, Ioan Dragoș román nemzetiségű országgyűlési képviselőt is felkoncolták.
– Most már elvtárs leszel. Egy másik hang azt felelte: – Nem voltam, nem vagyok, nem is leszek, úr voltam és úgy is halok meg. – No majd nemsokára elvtárs leszel, mondotta ismét a másik hang.
„Hosszú két évtized után, melyet szomorúságban és sötétségben töltöttünk, megint egyszer ünnepe lesz a magyarnak. Régi szépségében, amely meghatóvá nemesedett az elválás fájdalmában, visszatér hozzánk a Felvidék. Lobogó zászlókkal, ünneplő szívvel fogadjuk.” (Herczeg Ferenc, 1938)
„A magyar honvédség elsősorban a Felső-Duna szakaszát lépte át Doborgaznál és Medvénél. Mint haditudósító a Medvénél átkelő csapatokkal indultam el arra az útra, melyet hat napon át virágesőben, zászlólengetés és a Himnusz hangjai között tettünk meg.”
FOTÓK – Magyar és lengyel katonák találkozása az Uzsoki-hágón 1939 márciusában, miután ismét létrejött a határkapcsolat a két nemzet között
„Minden tönkrement, elveszett, ami nekünk drága, s minden meggyaláztatott, ami szent. Jövőre is megfejthetetlen problémánk marad, hogy közösségünk kirablásában a betöréskor visszavonuló cseh katonaság vagy az otthon maradt oláh lakosság közül melyik vette ki jobban a részét.”
Telekit kifejezetten kedvelte, Bárdossyt kevésbé, Kánya Kálmánt pedig kifejezetten nem szenvedhette Galeazzo Ciano gróf, Mussolini külügyminisztere.
Hankiss Ágnes talált rá az országos levéltárban Heller Ágnes filozófus MSZMP KB-nak írott levelére. Az 1959-es keltezésű Heller-levél üdvözli az „ellenforradalom” leverését, illetve „kommunista kötelességként” előadott bocsánatkérést tartalmaz.
Az oláh nép gyászos és szörnyűséges pusztítása Zalatnán, Erdély fő bányavárosában, amely 1848. október 22-én kezdődött.
Az 1944. március 24-én veszprémi püspökké felszentelt Mindszenty József két és fél évtizedes zalaegerszegi plébánosi tevékenységének egyik legfontosabb területe volt az egyke elleni küzdelem.
Kevesen tudják, a mai Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi épülete, a Wenckheim-palota története milyen elhallgatott múltat rejt magában. Ez volt a székhelye ugyanis 1922-ben az ifj. gróf Andrássy Gyula vezette Keresztény Nemzeti Földmíves és Polgári Pártnak, amelynek Zala megyei és zalaegerszegi szervezetét Mindszenty József vezette.
