A könyvtár elnevezését megkérdőjelező történészek bőven találhattak volna sokkal súlyosabb kifogásolnivalót maguknak. A főváros és a benne lehetséges élet minősége a legkevésbé múlik azon, hogy kiről nevezték el könyvtárát.
„Véleményem szerint alig lehet kétséges, hogyha Szabó Ervin életben marad, nemcsak a kommunista kísérletben való apasági részét vállalta volna, de nem habozott volna a tényleges keresztül vitel felelősségében is osztozni.”
A kommunizmus történelemcsonkítása velünk él. Máig nem vizsgáltuk meg, ki az, aki az egész magyar történelem és kultúra, és ki az, aki egyedül csak a baloldal szempontjából fontos.
Szakály Sándor történész üdvözölte a Nemzeti Konzervatív Történetkutató Alapítvány felvetése nyomán kialakult vitát, ám a névváltoztatást nem tartaná szerencsésnek.
„Elképzelhető-e, hogy ünnepelni menjünk azon férfiút, akinek nevében személyesedik meg mindaz, ami panaszunknak, ami küzdelmünknek, ami gyűlöletünknek harmincéves tárgya?”
A Hír TV-n is napirendre vették a Szabó Ervin vitát a Civil kaszinó című műsor pénteki adásában. Kiss Ulrich jezsuita szerzetes felvilágosult népnevelőnek tartja Szabót, akinek szabadkőműves voltát is kihangsúlyozta.
