A hasonló recenziók általában felteszik a kérdést: kinek ajánlott a mű elolvasása? Én elsősorban a magyarországi kulturális területen dolgozó döntéshozók figyelmébe ajánlom a Slovakia Military Chronicle című könyvet. (Kiss Balázs recenziója a Hadtörténeti Közleményekből)
Formálisan inkább szerkesztői-fordítói-jegyzetírói munka Koszta Istváné, de az esemény, amire összpontosít, a Trianonhoz vezető folyamatnak sokat jelentő szakasza. [Cseke Gábor írása a Nem (csak) Erdély volt a tét és a Mária román királynő párizsi követsége című könyvekről]
Domonkos László kifejezetten Csurka István egyéniségét vizsgálja, és jól teszi, hiszen a teljes irodalmi és politikai kapcsolatrendszer feltérképezése megoldhatatlan feladat elé állította volna. A szerző pontosan ábrázolja Csurka jószívűségből, indulatosságból, önzetlenségből és szemlélődő okosságból összegyúrt különös alkatát.
A fájdalmas történelmi tények ellenére optimizmust sugárzóak ezek a Nagy Magyarország Könyvek. A színvonalas történeti munkákból az is leszűrhető: a magyar mindig befogadó, integráló nemzet volt, amely így már akkor megvalósította az európaiság eszményét, amikor az legfeljebb vágyálomként létezett.
2011. január 20-án 17 órakor a Magyarok Házában mutatják be a nemrégiben megjelent monumentális családtörténeti munkát, Gudenus János József Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája című könyvének második, javított és bővített kiadását.
Közel négyszáz oldalas kétnyelvű album jelent meg a lengyel Rytm kiadó gondozásában. A hiánypótló kiadvány a második világháború idején hazánkban menedékre lelő közel 120 ezer lengyel menekültről, és az őket befogadó, segítő magyar emberekről emlékezik meg.