Történelemportál » Cikktár

Cikkek a Nagy Magyarország rovatban

Háttér, Nagy Magyarország »

2010. márc. 2. | 3 hozzászólás
Fővezérből kormányzó

Horthy Miklós hosszú utat járt be az Adriától az Országház térig. Ötven éves volt, tengerészként beutazta a fél világot, fényes katonai karrier állt mögötte, amelynek csúcspontján elérte a legmagasabb beosztást: hazája hadiflottáját vezette. 1919. november 16-án a Budapestre fővezérként bevonuló Horthyt hatalmas ünneplő tömeg fogadta, világossá téve, hogy a közvélemény nagy része tőle várja az ország sorsának jobbra fordítását. A kormányzóválasztásra március 1-jén — 90 éve — került sor, azonban a Nemzetgyűlés küldöttségének legnagyobb megdöbbenésére Horthy először nem fogadta el a felajánlott államfői címet.

Háttér, Nagy Magyarország »

2010. jan. 31. | 30 hozzászólás
Honnan származik a szlovák kettőskeresztes címer?

Amikor a szlovák értelmiség egy szűk körében a XIX. század első évtizedeiben kialakult a nemzeti identitás, nemzeti szimbólumok kialakítása is szükségessé vált. A szlovák címert Ľudovít Štúr, a formálódó szlovákság vezéralakja elvbarátaival együtt alkotta meg 1848-ban, a magyar államcímer kettőskeresztes, hármashalmos címerének heraldikailag szabályos átalakításával, mindössze a hármashalom színét változtatták meg zöldről kékre, a szláv színeknek megfelelően.

Háttér, Nagy Magyarország »

2010. jan. 6. | 3 hozzászólás
A legfelsőbb bíráskodás kialakulása

Az igazságszolgáltatás legmagasabb fóruma, vagyis a Magyar Királyi Kúria létrejötte az alkotmányosság és a törvényesség szempontjából meghatározó jelentőségű volt. Hosszú történelmi fejlődés vezetett idáig, amelynek fontos momentumává vált az 1848-as forradalmat követő zűrzavaros időszakot lezáró kiegyezés. Érdemes azonban a történelmi előzményekről is megemlékezni.

Háttér, Nagy Magyarország »

2009. dec. 8. | 9 hozzászólás
Sosemvolt államok a Kárpát-medencében

Az első világháború után több kérészéletű államalakulat is létrejött a Szent Korona országainak területén: a Bánáti Köztársaság, a Vendvidéki Köztársaság, a Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság és a Lajtabánság. Ezek közül egyesek idegen vagy önös érdekek kiszolgálására jöttek létre, míg mást a magyar nemzeti ellenállás hívott életre.

Háttér, Nagy Magyarország »

2009. nov. 24. | 5 hozzászólás
Neonáci mozgalmak Szlovákiában

A szlovák társadalomban igen jelentős befolyása van a szlovák nemzet megvédését célzó szervezeteknek. Északi szomszédunk közbeszédében az állami szervek által is tolerálhatóvá váltak a szélsőséges megnyilvánulások, a kisebbségi csoportokkal szembeni durva hangnem, főleg mióta az extrémista szervezetek a szlovák parlamentben is jelen vannak.

Kitalált történelem, Nagy Magyarország »

2009. nov. 4. | 19 hozzászólás
Magyarkép a szlovák történelemkönyvekben

A történelem és a történelemszemlélet a társadalmi és politikai háttér függvényében gyakorta kerül egymással ellentmondásos viszonyba, s ennek egyik fő oka a történelemkönyvek, valamint az iskolai történelemoktatás milyensége. A politikai indíttatású történetírás olyan múltat kreált, amivel egy átrajzolt és megszépített eredetet, származást vitt be egy társadalmi rétegről vagy csoportról a köztudatba, és ezzel a „kincstári optimizmussal” próbált önmagáról kedvező képet alkotni. A szlovák történetírásban a talán, esetleg, lehetséges, elképzelhető, minden valószínűség szerint kifejezések bizonyíték értékűek, így került be a szlovák alkotmány első mondatába a nagymorva hagyomány, és így lett országcímer az apostoli kettőskereszt.

Jegyzet, Nagy Magyarország »

2009. okt. 29. | 10 hozzászólás
Wittner Mária: kedvenc történelmi hősöm

Követendő eszménykép több is lehet életünk során, bennem mégis jól megférnek egymással, hisz ha nem is egy korban éltek, de egyként cselekedtek: szerették és féltették a hazát és nemzetet. Széchenyi István, a legnagyobb magyar, a példaképem és hősöm írta: „Egyesült erővel iparkodjunk azon, hogy Magyarországon egy ember se legyen kenyér és ruházat nélkül, födél és szakismeret nélkül, és az erkölcsi műveltséget senki se nélkülözze.”

Gazdaság, Nagy Magyarország »

2009. okt. 14. | 1 hozzászólás
Az 1920-as évek gazdasági válságának mai tanulságai

A Trianon utáni Magyarország nemcsak politikai, hanem gazdasági értelemben is rendkívül nehéz helyzetbe került. Egy tőkére utalt, kis, nyitott gazdaság mozgástere erősen korlátozott, ezért a források felhasználása fokozott odafigyelést igényel. Az adóterhelés emelkedését a társadalom nehezebben tolerálja akkor, ha külső hitelezői megfeleléseket lát mögötte. A népszövetségi kölcsön utáni monetáris távvezérlés mindenképpen megkérdőjelezi az akkori kormány cselekvési potenciálját. Egy vesztes háború után a szétdarabolt ország vezetésével talán lehetünk elnézőbbek, no de mi a helyzet békeidőben?

Jegyzet, Nagy Magyarország »

2009. szept. 3. | 5 hozzászólás
Történelmi vagyonvesztések hullámai

Magyarország napjainkban történelmi mélypontra jutott. Végzetes lepusztulási lejtőn tart lefelé mind az anyagi és természeti értelemben vett vagyonok, mind a népesedési és egészségvagyon, mind az olyan szimbolikus vagyonok terén, mint a nemzet lelki, erkölcsi, szellemi „készletei”. Trianon nem egyetlen esemény, hanem a pusztító világerő működésének élő szimbóluma. És minden bizonnyal újabb és újabb „Trianonokkal” kell megtanulnunk a Magyarország felszámolására irányuló törekvésekkel való eredményes szembefordulás nemzetstratégiáját.

Interjú, Nagy Magyarország »

2009. aug. 21. | 51 hozzászólás
Harmadik Trianon előtt

Jelentősen hozzájárult a századforduló eltorzult liberalizmusa a trianoni tragédiához — nyilatkozta a Nagy Magyarország magazinnak Raffay Ernő, aki segít megérteni Magyarország helyzetét a kor viszonyai között, s kitért arra is, hogy szerinte milyen lehetőségeink voltak a békediktátum korrigálására a 90-es években. A történész beszélt a két éve alapított Trianon Kutatóintézetről is.