Cikkek a Kitalált történelem rovatban
A konferencián a szlovák történész megjegyezte: „tetszenének legalább 20 százalékot alkotni, akkor nem volna akadálya a magyar nyelv használatának”. A szlovák állam persze sokat tett a jelenlegi 3,8 százalékért, Kassa magyartalanítása évtizedek óta tart, és jelenleg is folyik.
Kolozsvár szociáldemokrata alpolgármestere visszatenné é a Funar által kihelyeztetett súlyos történelemhamisításra épülő soviniszta feliratot.
Igor Prohnenko, az Ungvári Nemzeti Egyetem kárpátológiai kutatóintézetének tudományos főmunkatársa a magyarság kárpátaljai bejövetele tárgyában végzett “komplex kutatása” eredményeiről számolt be a Kárpátalja hetilap.
Matúš Kučera Szvatopluk király (Kráľ Svätopluk) című könyve a Szvatopluk szobor leleplezésének alkalmából jelent meg, korábban már közöltük Vladimír Turčan kapcsolódó észrevételeit. Érdemes azonban egy kicsit részletesebben is megvizsgálni, miket is ír Szlovákia egyik legnevesebb történésze.
Magyar történelmi arcképcsarnok című műsorában emlékezett meg Szabó Ervinről a Duna Televízió. A felvezető képsorokban különböző érméken olyan nagyjaink sorakoznak, mint Szent István, Szent László vagy Kossuth Lajos. Hogy aztán a műsorban egy lelkes kommunista ideológusról legyen szó…
Noha mind Törcsváron, mind Vajdahunyadon történt némi áttörés a kastélyok történelmének hitelesebb bemutatása terén, a világszerte ismert két épület magyar jellegére elvétve mindössze néhány mondat utal.
Az oly nagy becsben tartott rovásírást a székelyek dák írásból koppintották, állítja a Libertatea napilap mai száma. A cikk írója azt állítja, „a magyarok úgy tartják, hogy ezeket a betűket a székelyek találták ki a középkorban, de csak szórványosan használták, és igen kevesen maradtak azok, akik ismerik is a rovásírásnak nevezett ábécét”.
Az erdőszengyeli ortodox egyház július 11-én az 1848-49-es szabadságharc során kivégzett 100 román vértanúnak kíván emlékművet állítani. A gond csak az, hogy a szabadságharcnak még a szele sem érintette Erdőszengyelt.
A parlamenti választások előtt 5 nappal a pozsonyi vár udvarán leleplezték Szvatopluk, a szlovákok első királyának lovas szobrát — ezzel a mondattal kezdte a Duna Televízió híradója június 7-én este azt a tudósítást, amely a szomszédos ország nemzeti-szocialista kormányfője által kezdeményezett szoborállítás avató ünnepségéről készült.
Újabb magyar került fel az úgynevezett szlovák történelmi hősök listájára. Wesselényi Ferencné, azaz Bosnyák Zsófia életnagyságú bronzszobrot kapott a felvidéki Nagysurányban — adta hírül ma az MTI. A hírügynökség beszámolójából kimaradt, hogy a szoborállítás kapcsán a szlovák történelemhamisítás újabb példájával szembesülhettünk.
A történelem és a történelemszemlélet a társadalmi és politikai háttér függvényében gyakorta kerül egymással ellentmondásos viszonyba, s ennek egyik fő oka a történelemkönyvek, valamint az iskolai történelemoktatás milyensége. A politikai indíttatású történetírás olyan múltat kreált, amivel egy átrajzolt és megszépített eredetet, származást vitt be egy társadalmi rétegről vagy csoportról a köztudatba, és ezzel a „kincstári optimizmussal” próbált önmagáról kedvező képet alkotni. A szlovák történetírásban a talán, esetleg, lehetséges, elképzelhető, minden valószínűség szerint kifejezések bizonyíték értékűek, így került be a szlovák alkotmány első mondatába a nagymorva hagyomány, és így lett országcímer az apostoli kettőskereszt.
Magyar előadók nélkül tartották meg csütörtökön az aradi napok keretében a város múltjával foglalkozó kutatók, történészek negyedik találkozóját, ráadásul a nemzetiségek létét és történelmét illetően csak utalásszerű megjegyzések hangzottak el.
