Szabó Dezső már 1928-ban azt mondta Csehszlovákiáról, hogy az egy történelmi világcsaláson alapuló idénybirodalom. Ugyanakkor szétválás ide vagy oda, Pozsonyban máig nem mondtak le róla, hogy a trianoni határok egyben etnikai határok is legyenek. Ez a vágy ma is ott van a szívük mélyén – mondta a Demokratának Popély Gyula történész, akivel Felvidék 1918–1928 című új kötete kapcsán beszélgetett Ágoston Balázs.
Mi volt a magyarok és a Magyar Királyság szerepe az 1914-ben kezdődött világégésben? Raffay Ernő történésszel Sinkovics Ferenc beszélgetett.
A történelmet és a kultúrát a médián, a könyvterjesztésen és a döntéshozói pozíciókon keresztül el lehet foglalni. Jelenleg néhány ember képes az egész hálózatot működtetni – nyilatkozta a Demokratának Szakács Árpád, a Történelemportál magazin főszerkesztője, aki arról is beszélt, miként látja a Szabadság téri megszállási emlékmű kérdését és a Szakály-ügyet.
Bár a Magyar Királyság 1526-ban erős európai államnak számított, a Porta nyomasztó túlereje végül maga alá gyűrte. A törökökkel vívott háborúk átrajzolták a Délvidék etnikai összetételét. B. Szabó János hadtörténész szerint az Alföld teljesen elnéptelenedett a harcok nyomán, a hódoltság után viszont nagy számban érkeztek ide más etnikumú telepesek, például szerbek.
Tárt karokkal fogadta-e az ország a német megszállókat 1944-ben? A hetven éve történtekről beszélgetett Mihályi Balázzsal Sinkovics Ferenc.
Új könyve megjelenésének kapcsán a magyar börtönvilágról, politikai elítéltekről, az alsóbb néprétegek lecsúszásáról beszélgetett Tamáska Péterrel Sinkovics Ferenc.