A Felvidék felszabadítása címet viselő magazinból megismerhetjük a XX. század egyik legnagyobb magyar diplomáciai sikerének a hátterét, bepillantást nyerhetünk olyan kulisszatitkokba, amelyek befolyásolták a végső döntés meghozatalát. A lap foglalkozik a Rongyos Gárda egyik felvidéki akciójával, a derceni csatával is. Babucs Zoltán hadtörténész a honvédségi bevonulást ismerteti, kitérve a helyi fogadtatásra. A katonák visszaemlékezései mellett az örömmámorban úszó felvidéki emberek hangulatát, ünneplését ritka fotók, beszámolók érzékeltetik. Mihályi Balázs az ún. szlovák–magyar „kis háború” történetét írja meg, amellyel tovább gyarapodott az akkori Magyarország területe. A kedvenc történelmi hősét Pozsonyi Ádám író publicista mutatja be.

A Nagy Magyarország előfizetőihez e héten, de legkésőbb április 26-ig meg kell érkeznie a lapnak.

A Felvidék felszabadítása
a 2012/1. szám tartalomjegyzéke

A Kárpátia Stúdió volt szerkesztősége (1052 Bp. Vármegye u. 15.)

A Kárpátia Stúdió kizárólagos nagykereskedelmi partnere továbbra is a Pult Kft., fő kiskereskedelmi partnerei, amelyeknél minden kiadványa megvásárolható:

• Anima Könyvesboltok
  • Budapest II. ker., Lövőház utca 2-6. (Mamut, Földszint 13-15.)
  • Budapest II. ker., Széll Kálmán téri metrókijárat (Moszkva Metró kispavilon)
  • Budapest II. ker., Széll Kálmán tér, 18-as villamos megálló
  • Budapest V. ker., Arany János utcai metróállomás
  • Budapest VIII. ker., Népszínház utca 17.
  • Budapest IX. ker., Ecseri úti metróállomás
  • Budapest XI. ker., Hunyadi János utca 19.
  • Budapest XII. ker., Alkotás utca 53. (MOM Park alsó szint 1.8)
  • Budapest XIV. ker., Mexikói úti metróvégállomás
  • Győr, Budai út 1. (Árkád Üzletház)
• Fehérlófia Könyvesbolt
  • Budapest VIII. ker., József utca 2.
• Magyar Menedék Könyvesház
  • Budapest XII. ker., Márvány utca 25.

A felsoroltakon kívül természetesen más könyvesboltokban is kaphatóak könyveink és a Nagy Magyarország történelmi magazin, utóbbi aktuális száma megvásárolható a nagyobb újságárusoknál, országszerte mintegy 1200 helyen.

A naptár megrendelhető a Vármegyeház Könyvesboltban, illetve megvásárolható a Kárpátia Stúdió szerkesztőségében 1300 Ft-ért.

Hunyadi János és kora ugyanúgy szőnyeg alá söpört fejezete a magyar történelemnek, mint némely 19-20. századi esemény. Ez azért is érthetetlen, mert Hunyadi személyéhez ideológiai viták sem köthetők. Történelmünk egyik legnagyobb hadvezér-politikusa volt, aki olyan karriert épített fel, amely több, mint figyelemfelkeltő. Akkoriban sem volt megszokott ugyanis, hogy apródból az európai nagyhatalomnak számító Magyar Királyság vezetőjévé váljon valaki. Nem megosztásra törekedett, hanem a belső és külső hatalmi tényezők egyesítésére – a nagy cél: a törökellenes küzdelem érdekében. Hadászati stratégiája hadvezetőként is méltóvá teszi az elismerésre. Nem volt legyőzhetetlen, nem jött be minden számítása, de mindig fel tudott állni, hogy a döntő jelentőségűnek bizonyult nándorfehérvári – számára sajnos végső – csatában világhírnévre tegyen szert. Céltudatossága megteremtette a lehetőséget fia, Mátyás királlyá választására, a magyar reneszánsz virágzására.

A legjelentősebb történelmi hősök alakja – a hozzájuk kapcsolódó tényekkel és legendákkal együtt – mindenhol a nemzeti kultúra szerves részét képezik, és kiemelt figyelmet fordítanak rájuk. Nem úgy nálunk. Gondoljunk csak bele, például Hunyadi Mátyásnak Kolozsváron vagy Visegrádon van nagyobb kultusza? Az iskolapadból kikerülve egy átlagos magyar legfeljebb napjaink antihőseivel találkozhat rendszeresen. Sokan azt sem értik, egyáltalán mi értelme régmúltba vesző dolgokkal törődni, az elmúlt 70 év deheroizálási gyakorlata magához a történelemhez társított egyfajta negatív felhangot.

Hunyadi János egy elfeledett példakép. Pályafutásának tanulsága, hogy ha van összefogás, van erős akarat, amely egy irányba tudja terelni a nemzetet, akkor bámulatos eredményeket tud elérni az ország a legnagyobb nehézségek ellenére is.

a 2011/4. szám tartalomjegyzéke

A kiadvány a Nagy Magyarország Dokumentumok sorozat 3. részeként kerül forgalmazásba, és a Szabadkőművesek Trianon előtt című könyv folytatása. Szabadkőműves témakörben és a monarchiabeli Magyarország századforduló környéki történelmét tekintve is kiemelkedő jelentőségű kiadvány látott napvilágot, a magyar történelem 19. század végi és 20. század elejei korszakából ismerteket átírják azok a dokumentumok, amelyek a gerincét adják Raffay Ernő könyvének. A tudományos munka zömében eddig soha nem publikált levéltári forrásokkal mutatja be azt, hogyan alakul át az 1890-es évektől a szabadkőműves szervezet. Ismerteti, hogy ezt követően a titkosan működő társaság saját szabályzatait és a legtöbb korabeli vonatkozó magyar törvényt megsértve politikai szerepvállalásba kezd, amelynek egyetlen fő célja: a keresztény magyar állam megdöntése. Miután ennek egyik legfőbb támasza a katolikus egyház, így addig soha nem látott támadással próbálják ellehetetleníteni, lejáratni és megsemmisíteni a legnagyobb keresztény erőt.

A könyv a kiadó újonnan indult Vármegyeház Könyvesbolt internetes áruházában 22% kedvezménnyel 2730 Ft-ért rendelhető meg házhoz szállítással (10000 Ft rendelési összegig ez pluszköltséget jelent) vagy szerkesztőségünkben való átvétellel (1052 Budapest, Vármegye u. 15., nyitva: H-CS 12-18, tel.: +36-20-346-8781).

„Doberdó! Fogalommá vált név, s mégis azt hiszem, legtöbben távolról sem sejtik, miért és milyen körülmények között vált azzá” – írta József főherceg, a Doberdó-fennsíkot védelmező VII. hadtest parancsnoka visszaemlékezései vonatkozó kötetének előszavában. A Doberdó a magyarság számára szimbolikus jelentéssel bír, s annak a gyászos emlékű történelmi-földrajzi fogalomsornak a része, amelybe Mohács vagy a Don-kanyar is tartozik. A súlyos veszteségeket, szomorú emlékeket idéző fogalmon túl azonban a Doberdó a magyar hadtörténelem egyik legfontosabb emlékhelye és egyúttal a magyar katonai helytállás és hősiesség jelképe is.

Olaszország 1915. május 23-ai hadba lépését követően 1915. június 23-án, az első isonzói csatával vették kezdetüket az itteni harcok. A fennsík jelentőségét az északra található Görz városánál (ma: Gorizia, Olaszország) kialakított hídfő adta, amelynek déli védelmi bástyájaként szolgált a terület. Legmagasabb pontja, s a védelem kulcsa a fennsík északi felét uraló Monte San Michele 275 méter magas kettős csúcsa volt. A hegyet, valamint az attól délre található San Martinó falut és környékét a doberdói harcok során kisebb megszakítással folyamatosan magyar ezredek védelmezték József főherceg, a temesvári VII. hadtest parancsnokának irányítása alatt. A Doberdó-fennsíkot a hatodik isonzói csata idején, 1916. augusztus 9-ről 10-re virradó éjjel üríttette ki a hadtest parancsnoka, mivel az olasz csapatoknak Görznél sikerült az osztrák–magyar védelmet áttörniük, s fennállt a Doberdón küzdő csapatok bekerítésének a veszélye. Ezt követően a harcok a Comeni-fennsíkra tevődtek át.

A Doberdó-fennsík kopár kövein, a fennsík védelmének legkritikusabb pontjain több mint egy éven keresztül döntően a korabeli Magyarország területéről származó ezredek harcoltak, és a legnehezebb körülmények között védték az akkori közös hazát, az Osztrák–Magyar Monarchiát. A Doberdó a magyar köztudatban általuk és miattuk vált fogalommá.

Pintér Tamás

Lapozzon bele a Nagy Magyarország új számába!

A lapot keresse a nagyobb újságárusoknál, a Relay és Inmedio üzleteiben, pályaudvarokon, településközpontokban, bevásárlóközpontokban. Előfizetés és megrendelés ügyében kérjük, keressen meg bennünket elérhetőségeinken.

Raffay Ernő (fotó: Csalavári László, Nagy Magyarország)

Raffay Ernő részletesen dokumentálja a radikális páholyok tevékenységét és a római katolikus egyház elleni küzdelmét. A könyv ismerteti a nagyváradi László király páholy által kezdeményezett első szabadkőműves vándorgyűlés lefolyását és az ott megbeszélt összes témakört. Ezen összejöveteleken alakult ki a harcoló szabadkőművesség koncepciója, amely szerint a továbbiakban minden rendelkezésükre álló erőforrást a magyarországi társadalom és a teljes politikai élet szabadkőműves szellemben történő átalakítására fordítottak.

Először kerül bemutatásra teljes körűen a legradikálisabb páholy, a Martinovics, tevékenysége – olyan levéltári adatok alapján, amelyek vizsgálatát eddig senki sem végezte el. Mint az kiderül, Jászi Oszkár nagymester és „testvérei” a szabadkőműves szervezetet csak eszközként használták politikai céljaik elérésére. A könyv új megvilágításba helyezi a Károlyi Mihály nevével fémjelzett kormányzatot is.

A történészek eleddig nem tulajdonítottak különösebb jelentőséget ennek az „epizódnak”, a magyarok érdektelenségből bagatellizálták, a kisebb „Trianon-legendák”, geszták közé sorolták; a románok pedig azért ignorálták, mert Brătianu miniszterelnököt és a liberális pártot akarta minden áron beemelni a köztudatba a „kikerekített” Románia országalapítójaként. A feledés jótékony homályába merült tehát a királynő párizsi követsége – mert követség volt a szó legszorosabb értelmében. „A forrásokból egy rendkívül izgalmas, több szálon bonyolódó és bódítóan színes történet bontakozik ki, amelyet bűn lenne nem megosztanom a Trianon-téma iránt érdeklődőkkel” – fogalmaz a szerző új könyvének születésével kapcsolatban.

A könyvet június 16-án csütörtökön Marosvásárhelyen mutatják be. A Bernády-házban du. 16 órakor kezdődő rendezvény vendéglátója a Súrlott Grádics irodalmi kör, házigazda Bölöni Domokos. A kolozsvári és a marosvásárhelyi bemutatón a könyvet Borsi-Kálmán Béla mutatja be.

Csíkszeredában június 23-án, csütörtökön, este 18 órakor a Székelyföld irodalmi folyóirat szerkesztőségében kerül bemutatásra Koszta István új könyve.

Anarcho-kommunistából nemzeti konzervatívvá vedlett szellemi kalandort kénytelen leleplezni szerkesztőségünk. A magát Péterfi-Nagy Lászlónak nevező történész-doktorandusz az elmúlt másfél évben több konzervatív tudományos műhelyt, közéleti személyiséget keresett fel. Magát üldözött jobboldali történésznek állította be, aki még az ELTE doktori iskolájából is kénytelen volt távozni. Indoklása szerint az óta kezdte érezni a hátrányos megkülönböztetést, amióta a doktori munkájában több szabadkőműves vonatkozású eseményt akart bemutatni, erről azonban lebeszélték a tanárai. De „fontosabb volt az igazság”, ezért elhagyta kedves intézményét. Nemcsak újonnan szerzett ismerőseinek bírálta kemény hangnemben az ELTE doktori iskoláját, a Trianoni Szemlében közölt önéletrajzában úgy fogalmazott: „morális okok miatt” hagyta ott azt, tanulmányait jelenleg pedig a PPKE doktori iskolájában folytatja. Magát elsősorban Mindszenty József és ifj. gróf Andrássy Gyula kutatónak adja ki – el kell ismerni, módfelett hitelesen.

Személy és leírás, valamint karrier a jobboldalon

A „Jézus téged is szeret” feliratú pólókban járó, gyámoltalan kinézetű és viselkedésű 30 év körüli fiatalember profi színészi teljesítménnyel másfél év alatt különféle katolikus körök oszlopos tagjává, egyházi orgánumok interjúalanyává vált, szabadon mozog a különféle egyházi levéltárakban. 2010 novemberében személyesen Lezsák Sándortól, az Országgyűlés alelnökétől, a Mindszenty Társaság vezetőjétől vehetett át a parlamentben egy 250 000 forint értékű Mindszenty-kutatói ösztöndíjat. Így az sem volt meglepő, hogy májusban a Parlamentben tartott Mindszenty konferencia egyik fő előadója volt.

Péterfi-Nagy László, Koltay Gábor és Kiss-Rigó László (fotó: MH)

A Nagy Magyarország szerkesztőségében

Szerkesztőségünk néhány hónapja került kapcsolatba Péterfi-Nagy Lászlóval. A Trianoni Szemle, a Havi Magyar Fórum szerzője, számos konzervatív és katolikus konferencia szónoka – referenciái, ismeretségei alapján senkiben nem merült volna fel, hogy múltjának „sötétebb” fejezetei is lehetnek. Hamarosan kiderült azonban, hogy nem mindennapi szélsőbaloldali kommunista kalandor, kakukkfióka bukkant fel a Nagy Magyarország szerkesztőségében.

A Történelemportálon megjelent kisebb cikkeiért első körben nem kért anyagi juttatást, később egyre többször jelezte, nagyon nagy szüksége lenne pénzre, nem tudja befizetni a doktori iskola költségeit, nem tud jegyzeteket venni, nyilvános eseményre megy és lyukas a cipője, a feleségével már nem ettek két napja stb… Közben udvariasan próbált információkat szerezni tevékenységünkkel kapcsolatban.

De addig is kiderítettük

Nagy László a Péterfi előnevet felvéve 2010 elején került először kapcsolatba konzervatív oldallal, előtte néhány hónappal még a Magyarországi Kisebbségek Pártja EP-listáján szerepelt többek közt Lang Györgyi Pa-Dö-Dő énekes és Terry Black hivatásos transzvesztita társaságában mint a történeti kabinet elnöke. A párt 2006-ban alakult, elnöke Száva Vince, az MSZP roma tagozatának egykori ügyvezetője. Száva több testvére büntetett előéletű, a budapesti alvilág alakjai, szerencsére már mindnyájan megtalálták a lelki békét, hol másutt, mint a Hit Gyülekezetében.

Nagy László 2006 óta a Magyar Antifasiszta Liga egyik vezetője, 2006 és 2009 között haknizott a Klubrádióban, a Napkeltében, a TV2-ben, a Kossuth Klubban – de még az Echo TV-ben is szerepelt egy vitaműsorban. Publikált az Eszmélet című marxista folyóiratban, valamint anarchista és antifa portálokon. Előszeretettel rajongott a különféle ateista-marxista tanokért és azokért a szervezetekért, akik ezeket képviselték. Több nyilvános rendezvényen is főszónokként figyelmeztetett a náci ideológia széleskörű hazai elterjedésére.

Ami még nem derült ki

Egyelőre rejtély, hogy a különféle deviáns, szélsőséges, anarchista, ateista, keresztényellenes csoportosulások vezéralakja milyen égi jelre fordult a katolikus egyház felé. Nem tudjuk, hogy köze van-e a Hit Gyülekezetéhez. Nem tudjuk, hogy ha egy megtért Saulusról van szó, akkor miért leplezte hazugságokkal életének sötét foltjait. Pontosan nem tudjuk, hogy kinek, milyen információkat adott át. Nem tudjuk, mit kutatott az egyházi levéltárakban. Ha valaki tudja a választ, kérjük, feltétlenül jelezze.

június 4. (szombat) 13 óra
Koszta István

Koszta István a könyvhéten

június 4. (szombat) 15 óra
Szentesi Zöldi László

Szentesi Zöldi László a könyvhéten

június 5. (vasárnap) 13 óra
Raffay Ernő

Raffay Ernő a könyvhéten

június 5. (vasárnap) 15 óra
Domonkos László

Domonkos László a könyvhéten

Kun Béla, Szamuely Tibor és a többi kommunista politikus az esztelen erőszakot addig nem ismert módszerekkel szabadította a háború következményeitől egyébként is szenvedő Magyarországra. 1919. május 3–4-én Szamuely Tibor és a Lenin-fiúk több tucat polgárt gyilkoltak meg Szolnokon. Szentesi Zöldi László a város fekete krónikáját saját nagyapjának naplórészleteivel egészítette ki: Bíró Dezső tizennégy éves korában maga is átélte a szolnoki borzalmakat. A Vörösterror Szolnokon a történeti monográfia és a családi krónika különös egyvelegeként hűen számol be a magyar történelem sokáig eltitkolt fejezetéről.

A Vörösterror Szolnokon – 1919. május 3–4. a Nagy Magyarország Könyvek hatodik köteteként jelent meg, előszavát Raffay Ernő írta.

időpont: 2011. május 10. 18:00
helyszín: Polgárok Háza, 1089 Budapest, Visi Imre u. 6.

időpont: 2011. április 28. 18 óra
helyszín: Nagyvárad, Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumterme, Ezredévi emléktér 40.