A 20. század első két évtizedében vezetett ún. romániai akcióval a magyar kormányzat a székely kivándorlás veszélyes nemzetpolitikai következményeit igyekezett elhárítani.
Nincs még egy technikai újítás, amely az elmúlt ezer évben annyira mélyrehatóan megváltoztatta volna a hadviselést, mint a tűzfegyver – igaz, az ágyú csak az egyik eleme volt a korszakváltásnak. Buzás Gergely és Kovács Olivér sorozatának befejező része a műemlékem.hu magazinból.
Folytatjuk a magyar várhatározót a középkori várak virágzásával, egészen az ágyúk elterjedéséig. Buzás Gergely és Kovács Olivér írása.
A 14. század utolsó évtizedei óta egyre gyakoribb déli török betörések arra intettek, hogy ezzel a rendkívül agresszív ellenséggel szemben a kontinensünk többi országában meghonosodott hadviseléssel nem lehet eredményesen küzdeni. Ekkor lépett színre Hunyadi János.
A Kárpát-medencei, középkori várak többsége rom csupán. Egy háromrészes útmutató első része, hogy kiismerjük magunkat a csonka falak között.
Sipotele neve még a történelem iránt érdeklődők számára is többnyire ismeretlenül cseng. Holott egykor ennek a román településnek a közelében létesült az első világháború egyik legembertelenebb hadifogolytábora, ahol a foglyok jelentős része ráadásul magyar volt.