Csepp kis templom a reformátusoké a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyírmihálydiban. Úgy is, hogy az eredeti, a tatárjárás után épült, akkor még a katolikusok vallásgyakorlását szolgáló ellipszis alakú épületet kétszer is bővítették. A mellette álló fa harangláb 1782-ben készült el. Addigra egy ismeretlen piktor a falra festette az ördögöt odabent.
Szokásunktól eltérően most nem egy történelmi témájú hírt közlünk, a nol.hu és hvg.hu minket skatulyázó, de nevünket nem említő cikkeire azonban reagálnunk kell.
Épp 160 évvel ezelőtt, 1849. augusztus 23-án történt, hogy Ruszkabányán a bánsági kohó- és vasművek, illetve a Zsil-völgyi bányavállalat megalapítójaként ismert Maderspach Károly — képtelen lévén elviselni a családját ért gyalázatot — a település felett emelkedő dombon egy mozsárágyúval agyonlőtte magát, s ezzel a szabadságharc egyik vértanújává vált.
Temesváron a Bánát Múzeum régészei a napokban fejezték be a Hunyadi-kastély udvarán a három hónappal ezelőtt elkezdett feltárásokat. A szakemberek nagy meglepetésére egy középkori torony alapjai kerültek a felszínre, amelyet valószínűleg Károly Róbert király építtetett 1315. körül, amikor kényszerűségből hét évre Temesvárra helyezte székhelyét.
Jelentősen hozzájárult a századforduló eltorzult liberalizmusa a trianoni tragédiához — nyilatkozta a Nagy Magyarország magazinnak Raffay Ernő, aki segít megérteni Magyarország helyzetét a kor viszonyai között, s kitért arra is, hogy szerinte milyen lehetőségeink voltak a békediktátum korrigálására a 90-es években. A történész beszélt a két éve alapított Trianon Kutatóintézetről is.